Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

i. Ministeri indokok. — 5. A büntetési rendszer. A) Halálbüntetés. 49 társadalmi rend minden vesze'lye nélkül eltünhetik e büntetés törvényeinkből; de mi azt hisszük, hogy a halálbüntetés csak fokozatosan töröltethetik el; s hogy a fokozatnak a személyek elleni legsúlyosabb bűntettekre alkalmazásával kell kezdetnie, és hogy a büntetés teljes és közvetlen eltörlése nem volna összeegyeztethető a köz-, valamint a magánbiztonsággal ?" A legnagyobb figyelmet érdemlő jelentés a halálbüntetésnek a belga törvényhozás általi fentartását, mindazonáltal annak megszorítását eredményezte. Nincs helyesebb indoka valamely törvény intézkedésének, mint azon intézkedés szüksége. A belga commissió nem bocsátkozott a halálbüntetés jogosságának elméleti discussiójába; ez egyébiránt nem is azon mód, a melyen megállapodásra jusson a közszellem s a törvényhozás. A nevezett bizottság a gyakorlati térre állt, és ezen büntetési nem szükségét vette bírálat alá. Hogy ez iránt biztos tájékozást szerezzen, nem szorítkozott csupán saját hazája viszonyai által nyújtott adatokra, hanem felhasználta a Belgiummal egyenlő erkölcsi és polgárosodási fokon levő többi nemzetek ide vonatkozó tapasztalatait és intézkedéseit is. A belga bizottság által követett mód követtetett a halálbüntetésre nézve a jelen törvényjavaslat megállapítása körül is. Jogos-e a halálbüntetés? Könyvtár állitható össze azon munkákból, melyek " annak jogosságát vagy jogtalanságát a biblia, jogbölcsészet, erkölcstan, vagy a büntetés kellékei szempontjából tárgyalják. Szükséges-e ezen büntetés? Ha nem merte Belgium, nem merte Németország, Olaszország, Francziaország megszüntetni a halálbüntetést; ha a mi több, az visszaállíttatott több országban, a hol előbb már eltöröltetett: akkor tekintve Magyarország közbiztonsági viszonyait, nem lehet mondani, hogy ezen büntetés, melyre csaknem mindenütt szükség van, Magyarországon szükségtelen. A rögtönbiróságok, melyek egymást váltják fel, az alig megszüntetett kir. biztossági intézmény, nagyon éles és nagyon szomorú ellentétben illustrálnák a halálbüntetést eltörlö törvényjavaslatot, szemközt a tényleges állapottal, melynek pedig harmóniában kell állania a törvénynyel, ha ettől az váratik, hogy jótékonyan hasson. Megszüntettetett a halálbüntetés, és ismét visszaállíttatott: 1. Szászországban az 1868-ik évi büntető törvénykönyv által, ismét visszaállíttatott 1870-ik évben, az észak-németországi büntető törvénykönyv által. . 2. Toscanában az 1859. évi törvény által, visszaállíttatott 1866-ban az olaszországi büntető törvénykönyv által. Megszüntettetett és nincs hatályban: 1. Portugalliában az 1867-ik évi büntető törvénykönyv által. 2. Romániában az 1864-ik évi büntető törvénykönyv által. 3. Schweitz néhány cantonjában, legutóbb Zürichben az 1871-ik évben, mindkét Baselban az 1873-ban hatályba lépett büntető törvénykönyvek által. 4. Amerika néhány államában, az egyes államok, külön törvényhozása alá tartozó bűntettekre nézve. Az amerikai Egyesült Államok szövetsége, mint ilyen a szövetség törvényhozása elé tartozó következő bűntettekre: a szövetség elleni árulásra, s a pirateriára a halálbüntetést alkalmazza. Figyelemre méltó, hogy New-York államban a halálbüntetés az új büntető törvénykönyv tervezetében is nemcsak fentartatik, hanem sokkal több esetre rendeltetik alkalmaztatni, mint a mennyiben ez, Anglia kivételével, a müveit Európa többi államainak büntető törvényei szerint alkalmazható. Nevezetesen az árulás „Treason" minden esetére és mindenik bűnrészesére halálbüntetést rendel a törvényjavaslat: „37. §. Mindenki, a ki árulásban bűnösnek ítéltetik, ezen bűntettéért halált fog szenvedni." — A gyilkosság mindenik esete, ide számítva a párbajt is, ha abból halál származott (246. §.), szintén halállal büntettetik. I