Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)
228 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. büntettek ottan szintén nem szaporodtak. Hogy miért hozatott be újra a halálbüntetés Ausztriában és Toscanában, arra bátor leszek később reflectálni. 1848-ban a német nemzeti gyűlés megszüntette a halálbüntetést, a politikai viszonyok változtával azonban újra behozatott; megmaradt azonban szüntetve mint emlitém. némely államban, Oldenburgban, Nassauban stb.; azonban soha ez az igazságszolgáltatás veszélyeztetésével az emiitett államokban nem járt. Sőt megkérdeztetvén azon államokban a bíróságok, hogy vajon az igazságszolgáltatás érdekében kívánatos lenne-e a halálbüntetés újra behozatala, ezek egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy azt az igazságszolgáltatás egyátalában nem kívánja. A javaslat indokai kiemelik, hogy a bíróságok újra szervezése óta a gyilkosságon kivül más esetre halálbüntetés nem mondatott ki. Kérdem, vajon azóta a bűntények szaporodtak-e? Az indokok még azt is kiemelik, hogy még a gyilkosságra sem alkalmaztatott a halálbüntetés. Kérdem, vajon azóta nálunk a gyilkosság esetei egyátalában szaporodtak-e ? Ha csakugyan czélszerü a halálbüntetés, akkor csodálkozom, hogy egyes bűnösök a bűntett elkövetése végett oly államból, a melyben a halálbüntetés fen van tartva, miért nem mennek büntettök elkövetése végett más, néha csak a szomszéd államba, ahol a halálbüntetés meg van szüntetve, például Magyarországból Romániába, Genfből Zürichbe stb.? Jól tudom, hogy ez csak a legritkább esetekben volna lehetséges; de nem történt meg soha egyetlen egy esetben sem. Tourville például, ki áldozatát Angliából a bozeni törvényszék területére csalta, ahol talált igenis magas sziklát, de a hol volt halálbüntetés is : miért nem csalta áldozatát Schweitzba, ahol magasabb sziklákat találhatott volna, és ahol halálbüntetés nincs? E kérdésre megfelel azon lélektani momentum, hogy a bűnös, bűnös cselekményének elkövetése idejében nem gondol a bűntény következményeire, a büntetésre, mert azt elkerülni véli. Nem is a büntetés minél súlyosabb volta, hanem a büntetés bekövetkezésének bizonyossága az, a mely a büntettet a legczélszerübben meghiusítja, azaz jó rendőrség és jó fenyítő eljárás. Sokat volnék még képes erről elmondani, de mint már beszédem elején is szerencsés voltam megemlíteni, nem akarok elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy egy evidens, gyakorlati, igen érdekes esetre reflectáljak. (Halljuk!) Angolországban a pénzjegyhamisitásra halálbüntetés volt szabva. Egy időben ott a pénzjegyhamisitás nagyon megszaporodott. Mit tettek a bankárok? Folyamodtak, hogy a pénzjegyhamisitásra nézve a halálbüntetés szüntettessék meg; a büntetésnek nem súlyositását, hanem enyhítését kérték, de elvárták és mert enyhittetett a büntetés, remélték annak annál bizonyosabban való alkalmazását. A „királyi biztosság" is, a mire a javaslat hivatkozik, nem azért volt oly jó hatással azon vidékekre nézve, mert Ráday úr t. képviselőtársunk nyakra-főre akasztotta volna ott az embereket, hiszen ezt nem is tette, hanem azért, mert a vizsgálatot a tényállás kikutatásában, a gonosztettek kifűrkészésében szemesebben és erélyesebben vezette, mint a rendes törvényszékek. Ennek folytán én a halálbüntetést czélszerünek egyátalában el nem ismerhetem (helyeslés balfelöl) : sőt tovább megyek, azt egyenesen czélszerütlennek és károsnak kell kijelentenem. Itt méltóztassanak megengedni, hogy egy kis kitérést tegyek törvénykezési viszonyainkra átalában. A mi törvénykezési viszonyaink sok tekintetben különbözők a nyugati államok törvénykezési viszonyaitól. Távol vagyok attól, hogy pálczát törjek igazságszolgáltatásunk felett, sőt elismerem az e téren tett nevezetes haladást. A különbségek azonban, a melyekre reflectálni akarok, mégis igen lényegesek és hátrányunkra szolgálnak: értem a szóbeliség és közvetlenség elvére fektetett peres eljárást ellentétben az Írásbeli eljárással, értem az esküdtszéki intézményt ellentétben a rendes törvényszékkel és értem a halálbüntetést, a melyet több állam megszüntetett, a szomszéd Ausztriában megszüntetni készülnek,