Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész, II. Fej. 16., i7„ 18. és i9. §§. Ministeri indokok. A kiüb. tárgyalása. 219 17. §. Magyar honos, más állam hatóságának soha sem adható ki. A monarchia másik államának honosa, csak saját államhatóságának adható ki. I. mj. 16. §. - II. mj. 17. §. - Kiüb. 17. §. A I. mj. 16. §-a csak az első bekezdésből állott; a második bekezdést a II. mj. (17. §.) vette fel. — Változatlanul átment a törvénybe. Ministeri indokok. Az első bekezdéssel egy átalánosan elfogadott, s a nemzetközi jogba is átment elv fejeztetik ki. A második bekezdés pedig, tekintettel a 7-ik §-ra, a már fentebb kifejtett indokoknál fogva volt szükséges. 18. §. Más állam hatósága által hozott büntető ítélet, a magyar állam területén nem hajtható végre. I. mj. 17. §. — II. mj. 18. §. - Kiüb. 18. §. Az I. mj. 17. §-a változatlanul átment a törvénybe. Ministeri indokok. Ezen szakasz is a területiség elvének folyománya. A szöveg átalános, s a büntető ügyben hozott mindennemű Ítéletre, s ennek mindenik részére kiterjedvén, általa nemcsak a büntetés, hanem a külföldi bíróság által bűnvádi eljárás utján hozott ítéletnek a magánjogi elégtételre vonatkozó intézkedése is a magyar állam területén végrehajthatatlannak mondatik ki. 19. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti. I. mj. 18. §. - II. mj. 17. §. - Kiüb. 19. §. I. mj. 18. és II. mj. 19. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogára vonatkozó törvények és szabályok a jelen törvény által nem érintetnek. Kiüb. 19. §. Az országgyűlés . . . jogát a jelen törvény nem érinti. Ministeri indokok. [I.] — Kiüb. tárgyalása. [2.] — Képviselőház. Zay Adolf indítványa: „E §. nem tartozván a törvény szövegébe, kihagyandó", nem fogadtatik el; tárgyalása [3]. [1.] Ministeri indokok. „Jus publicum derogat juri privato." A büntető törvények a köztörvény jellegével bírnak ugyan, de nem tárgyai a szoros értelemben vett közjognak. Az ezen szakaszban megjelölt mentességek pedig az állam alkotmányának szükségszerű folyományát képezvén, a büntető törvénykönyvben is elismerendők.