Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

IV. A btkv. javaslatának átalános tárgyalása a képviselőházban. Kajuch József. Emmer Kornél. 110 Hclfy képviselő ur azt is roszalja, hogy a hatósági közegek elleni ellentállás szigorúan van büntetve. Én, t. h., őszintén elismerem, hogy népünknek ezen rosz szokását, mely elég gyakran nyilatkozik, szeretném magam is minél szigorúbb törvény által meglehetőleg kiirtani, s igy az észrevételt magamévá nem teszem. Simonyi képviselő ur azt mondja, hogy ezen törvényjavaslat készítésénél elővettek egy rakás külföldi codexet, s abból csinálták a törvényt. Nem tudom, mennyire voltak Összehalmozva ezen codexek, de felteszem, hogy ezen törvényjavaslat t. alkotója minden esetre igénybe vette azon külföldi törvényeket is, a mint az indokolásból is bőven látható. S én, t. h., épen az ellenkező eljárást nem tudtam volna helyeselni. Mert hiszen van példa rá nálunk, midőn hamarjában úgy akartak codificálni, mint t. Simonyi képviselő ur is mondja. Az országbirói értekezlet megállapodásait igen érdemes és okos törvényhozók csinálták, és mert nem használtak külföldi codexet: oly valamit alkottak, mit nagyon dicsérni s a miben nagyrészt megnyugodni nem tudunk. És mert t. ház, elismerem, hogy ezen törvényjavaslat a tudomány mai színvonalán áll, hogy abban elavult eszmék, meghaladott elvek nem foglaltatnak, ha a részletekre nézve némi kifogásaim is volnának itt-ott: tartózkodni fogok ezek legnagyobb részétől, mert föóhajtásom az, hogy ezen törvényjavaslat mielőbb torvénynyé váljék. Simonyi képviselő ur azt jegyezte meg a t. előadó ur beszédjére, hogy nem mind arany a mi fénylik. E tétel, úgy hiszem, elég régi és igaz; de meg kell jegyeznem, hogy bizony abban a beszédben meglehetős sok az arany, s ezen megjegyzését felhasználom arra, hogy elismerésemet fejezzem ki elvtársaim nevében is a t. igazságügyminister irányában, ki e törvényjavaslat előterjesztése által igen eminens kötelességet teljesített; de elismerésemet nyilvánítom azok irányában is, kik nem csekély érdemet szereztek az által, hogy a törvényjavaslat alkotásába kisebb nagyobb részben befolytak. Még csak egy megjegyzésem van. Simonyi Ernő t. képviselőtársam az államháztartás egyensúlyát is említette mai beszédében. Én ugyan azt hiszem, hogy a tárgyhoz nem igen szorosan tartozott, de megnyugtathatom a képviselő urat, hogy ha mi az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, vagyis deficit elenyésztésére oly alkalmas törvényt tudnánk alkotni, mint a mily czéljának megfelelő e büntető törvénykönyv, melyet most tárgyalunk: akkor biztosithatnám, hogy deficitünk sokkal hamarább tűnnék el, mint azt ma remélni merem. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Emmer Kornél: T. h.! Engem csak Helfy Ignácz t. képviselőtársam előadásának három pontja indit arra, hogy még az átalános vitában néhány megjegyzést tegyek e tárgyhoz. O először azon szempontból nem fogadhatja el az előterjesztett törvényjavaslatot, mert szükségesnek tartja, hogy az eljárás előbb terjesztessék elő és előbb szabályoztassék. A föindok, melyet erre felhozott, az, hogy az egyetemen egy professor adja elő mindkettőt. Én, t. ház, más indokot tőle nem hallottam, habár felhozhatott volna igen nyomós és súlyos indokokat arra nézve, hogy az eljárás szabályozása szintén igen sürgős feladat és korülbelöl a sürgősség dolgában ugyanazon a niveaun áll, mint maga a büntető törvénykönyv; mert az eljárás terén mindennap oly kérdésekkel találkozunk, melyek a mostani eljárás fonáksága és elvtelensége miatt a legnagyobb visszásságokat szülik. De ebből nem az következik, hogy az eljárásnak meg kell előzni a codexet, hanem csak az, hogy az eljárást is szabályozni kell, s miután biztosítva vagyunk arra nézve, hogy e codex életbe léptettetni nem fog, a nélkül, hogy az eljárás is szabályoztatnék: én ebben megnyugszom. Arra nézve pedig, hogy az eljárásnak? praecedálnia kell, bátor leszek csak igen kevés megjegyzést tenni. Az eljárásnak számos olyan intézménye van, mely már egy létező codexet tételez föl. A mely eljárás ugyanis szabályozottnak nevezhető, abban intézkedésnek kell foglaltatnia arra nézve, hogy mily eljárás lesz ilyen, vagy olyan büntethető cselekvényre nézve alkalmazandó ? vájjon milyen lesz az eljárás a bűntényekre nézve, milyen a vétségekre nézve ? Azonkívül a vizsgálati fogság felfüggesztése, vagy megszüntetése iránti kérdésekben is minden civilisalt államnak eljárása legszorosabb, legorganikusabb összefüggésben van magával a codexxel, a menynyiben például meghatározza, hogy ilyen meg olyan bűntények vádja esetén a vizsgálati fogság megszűnésének még cautió mellett sincs helye. Hosszú seregét hozhatnám fel ez érveknek, melyek legalább is azt bizonyítják, hogy a codexnek tervezetét kell ismernie annak, ki az eljárást akarja csinálni, hanem ebből nem következik az, hogy együttesen kellene tárgyalni; mert van számos állam, mely büntető törvénykönyvét