Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

IV. A btkv.. javaslatának átalános tárgyalása a képviselőházban, Zay Adolf. Zsedényi Ede. 105 politikai jogok gyakorlatának alkalmaztassák-e a concrct esetben vagy sem ?! Nem lehetne-e, nem kellene-e félnünk, hogy a biró azon felfüggesztést nem fogja alkalmazni, ha a tettes politikai nézeteiben osztozik; de mindenesetre el fogja rendelni, ha a tettes politikai működése nem kellemes a bírónak, vagy annak, ki a kinevezett és függő birón felül áll?! Veszélyes és kétélű fegyver volna ezen diseretionális hatalom. Én óva intem Önöket!! A tisztelt előadó úr maga máma nagy elégtétellel kimondta : „Európaszerte véget vettek a prudens judicis arbitriumnak"; osztozom ez elégtételében és csak arra bátorkodnám őt tiszteletteljesen felkérni: szíveskedjék velem együtt hatásos szavát arra nézve felemelni, hogy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése körül is vessünk véget a prudens judicis arbitriumnak, azaz a biró kénye-kedvének ! Befejezésül engedjék rövid megjegyzést még tennem úgy az igazságügyi ministeriumnak, mint a szakbizottságnak e javaslat iránti működése és érdemeiről. El kell itt ismernem, hogy a ministerium a német codex és az ausztriai javaslatban helyes mintát választván, ezt nagyobb részt híven másolta le, és hogy a nagyon terjedelmes és nagy buzgósággal kidolgozott indokolásban szintén nagyon gondos figyelemmel volt előtte fekvő mintaképeire. A szakbizottságról, fájdalom meg kell jegyeznem, hogy minden buzgó működése mellett mégis sikerült neki egy pár reformatio in pejus, csak utalok a kísérletről szóló fejezet utolsó szakaszára ; de nem sikerült neki a javaslatban előforduló némely rendszertelenséget és módszeri hibát javítani, úgy hogy az ő szövegezésében is fordulnak elő dispositiók, melyek nem az anyagi codex szövegébe, hanem részint az életbeléptetési törvénybe, részint a büntető eljárást és a börtön-rendszert szabályozó törvényekbe tartoznak. T. h.! Ámbár mindezeknél fogva nem helyeselhetem, hogy javaslatunk csakis bűntettekre és vétségekre szorítkozik, a kihágásokat pedig mellőzi, és hogy a bűntény minősítése az ítéletben kimondott büntetés subjectiv és individuális ismerve szerint történjék, és ámbár még sok más részletesebb intézkedései ellen kifogásom van és lesz: mégis mert egyébként nagyban és egészben helyes dispositiókat helyes rendszerben ad elő, és nemcsak az Erdélyben érvényes eddigi osztrák törvénykönyvön, de fényesen felül áll azon állapoton is, melynél fogva a szorosabb .Magyarországban „sine lege chaos" : üdvözlöm c javaslatot és elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. Zsedényi Ede: T. h.! Az előttünk fekvő büntető törvényjavaslat indokolásában azt állítja az igazságügyminister, hogy folytonos és különös figyelmet fordított az 1843. évi javaslatra és saját munkájában nem foglaltatik egy tétel, egy megállapítás sem, mely ellenkeznék azzal, ha csak az eltérés szüksége kikerülhetlennek nem bizonyult. Elnézve ezen eltérésektől, melyek igen bőven fordulnak elő, p. o. a jelen törvény alá vetett személyek iránt ; a kísérlet tárgyában, mely az 1843-ik évi javaslat szerint a büntettek bizonyos nemeiben, a jelen javaslat nyomán a büntettek minden eseteiben büntetendő, és így tovább : eltér az igazságügyminister javaslata főleg abban, hogy a büntető törvénynyel együtt nem terjesztette a ház elé egyszersmind az eljárásról és börtön-rendszerről szóló törvényjavaslatokat, holott az alkotmányosság Összes ügye a büntető eljárás szellemétől és természetétől van mintegy teltételezve. Az 1843-ik évi bizottság Deák vezetése alatt e szellemben járt el, ehez ragaszkodott maga az akkori országgyűlés is, annyira, hogy a főrendek a büntettek és büntetések codexét még tárgyalás alá sem vették : mert az eljárás és a börtön-rendszer iránt az alsó táblával tisztába nem jöhettek. Ugyanis a KK. és RR. '1843. szeptember havában küldöttek a főrendekhez a codexet, későbben a börtön-rendszer és eljárásról szóló törvényjavaslatok. A főrendek a börtön-rendszert és az eljárást tanácskozás alá vévén, egy év múlva, azaz 1844. szeptember hó IS-án az eljárás iránt kelt első és a börtön-rendszer tárgyában kelt negyedik üzenetükben arról értesítették az alsó táblát, hogy az esküdtszékek elfogadásához nem járulhatván, a büntető eljárást ahoz nem alkalmazhatják; egyébiránt is a nélkül, hogy annak átalános elhatározásába bocsátkoznának, mennyire czélszerü egyes elvek és kérdések iránti egyezség megtörténtéig a többiek vizsgálatát mellőzni: egyedül azt jegyzik meg, hogy miután a KK. és RR. magok is elismerték, miszerint a büntetések közti arány mértékének kidolgozása, a megállapítandó büntetés nemei által feltételcztetik, míg a börtön-rendszer iránt nem lesz közmegállapodás, addig a főrendek a büntettek és büntetésekről szóló javaslatnak részökröl leendő tárgyalását annál kevésbé látják czélszerünck, minthogy ezen javaslat már azoknál fogvá sem, melyek a két tábla megegyezésével a börtön-rendszerre nézve eddig elfogadtattak, meg nem maradhat. A jelen törvényjavaslat a börtön-rendszerre nézve megelégszik azzal, hogy a szabadságbüntetés egyik vagy másik nemét, rövidebb vagy hosszabb tartamát elrendeli ; a mi ezen túl esik.