Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

IV. A btkv. javaslatának átalános tárgyalása a képviselőházban. Komjáthy Béla. ségesség elvéből kiindulva, elhalaszthatónak nem tartandja, mondom, ezen eshetőségtől kifolyólag a beterjesztett javaslat némely részeire észrevételeimet megtenni szükségesnek tartom. Az indokolás azon állítására, hogy a javaslat az igazság és hasznossság egyesitett elméletét fogadta el alapul, kiterjeszkedni nem akarok, csak azt jegyzem meg: vájjon miként lehetne akár a halálbüntetést, akár azt, hogy a kisérlet mint véghezvitt bűntett büntettetik, akár az igazság, akár a hasznosság elvéből kimagyarázni. Nem terjeszkedem ki az alapelv vitatására; mert véleményem szerint egy büntető törvény alkotásánál a törvényhozásnak úgy sem lehet egyik büntető elméletet is mereven elfogadni, mivel azt tökéletesen keresztül vinni úgy sem lehet; de különben is az tisztán a tudomány körébe tartozik, s azért én megvallom, nem tartom gvakorlatilag lényegesnek, hogy bizonyos elmélet elfogadtassék, s annak hasznosságot nem tulaj donitok. Nem tartom azonban indokolhatónak a büntető törvény hármas felosztását; mert ha tekintetbe veszem is azt, hogy a jogsértő cselekményeknek a tudomány hármas fokozatát ismeri, ha megfigyelem is azt, hogy a külállamok törvényhozásainak Satmas felosztás. nagy része a hármas felosztást fogadta el: nem utasíthatom el magamtól azon tudatot, hogy ezen elméletileg helyes felosztást gyakorlatilag még egy törvényhozásnak sem sikerült keresztülvinni ; sőt midőn az elméletnek hódolva, a hármas felosztást vette alapul, ugyanakkor épen az elméletből kifolyó következtetéseket kellett figyelmen kivül hagynia. Ettől eltekintve, ha ezen elméletileg helyes felosztás a gyakorlatban keresztülvihető volna is: még akkor sem tartanám azt magyar szempontból helyesnek, a mennyiben a törvényhozásnak minden alkotásában vigyáznia kell, hogy alkotása a nemzet jogi meggyőződésének legyen kifolyása ; már pedig hazánkban a bűntett és vétségek közti különbségeket sem régibb büntető intézkedéseink, sem az 1843. javaslat el nem fogadta, s az 1872. jogászgyülés a kérdést megvitatva, kimondta, hogy az alkalmazandó törvénykönyvben a hármas felosztás mellőzendő. Én azonban azért a törvényjavaslatot ez alapon is elfogadhatónak tartom: mert nem tartanám indokolhatónak azért a törvény létrejöttét megakadályozni, bár jobban szerettem volna, ha az mellőztetik; de ha már a javaslat a hármas felosztást fogadta el: gondoskodni kellett volna arról, hogy a törvény egész anyaga előttünk legyen, mert hármas felosztást fogadni el akkor, midőn előttünk csak a bűntettekről és vétségekről szóló javaslat fekszik, nem tarthatom még a hármas felosztás hivei részéről sem indokolhatónak. Ki a hármas felosztást fogadja el, annak ismernie kell, mily cselekmények tartoznak egyik vagy másik fokozatba. Elismerem ugyan annak helyességét, hogy az áthágásokról külön törvény intézkedjék, már azért is, mert a büntettek és vétségekről szóló törvény átalános részei azokra nem alkalmazhatók; de ez csak azt teszi szükségessé, hogy külön legyenek tárgyalva; de nem azt, hogy annak tervezetét már a büntettek és vétségekről szóló törvény tárgyalásánál ne ismerjük. Ha tehát benyújtandó határozati javaslatom elfogadtatnék, elvárom az igazságügyi minister úrtól, hogy az az anvagi törvénv tárgyalását az egész anyag előterjesztésével megkönnyitni fogja. Nem hallgathatom el azt a helytelen eljárást, hogy az igazságügyi minister ur még ezen tÖrvénvjavaslat beterjesztése előtt nem gondolkozott arról, hogy Horvát-Szlavonországgal az államegységből kifolyólag előreláthatólag felmerülendő kérdések tisztázva legyenek, és megvallom, hogy ezen eljárás helytelen következményeit az igazságügyi bizottság határozati javaslatának elfogadása s keresztülvitele sem vonhatja le; mert azután is megtörténhető az, hogy Horvát-Szlavonországban, tehát az egységes magyar állam területén ezen javaslat c2. részében foglalt államelleni bűntetteket úgy horvát-szlavonországi, mint bármely külföldi elkövetheti a nélkül, hogy azt mi ezen javaslat szerint megbüntetni jogosultak volnánk ; mert arról ugyan van intézkedve, hogy ha ezen büntettek külföldön követtetnek el, ezen törvény szerint büntetendők; úgy de Horvát-Szlavonország nem külföld, s a javaslat mégis kimondja, hogy ezen törvénykönyv hatálya Horvát-Szlavonország területére ki nem terjed. Igaz ugyan, hogy az igazságügyi bizottság határozati javaslatának elfogadása azt fogja eredményezni, hogy Horvát-Szlavonországban ugyanoly törvények lépnek életbe; de mert az eljárás és ítélet hozatala nem lesz a mi kezünkben, a mult és jelen tapasztalataiból indulva, félek, hogy az állam elleni üzelmeknek Horvát-Szlavonországban nagy tere leend. (Igaz! a szélsőbalon.) Még sajátságosabban vagyunk az osztrák állammal szemben, melyet a javaslat hol belföldnek, hol külföldnek tekint; már pedig az osztrák állam velünk szemben, csakis külföld lehet: mert a magyar állam Ausztriával sohasem egyesült, abba bele nem olvadt, annak kiegészítő része nem lett; csakis mint önálló állam, Ausztriával, mint önálló állammal bizonyos közösöknek elkeresztelt ügyek mikénti elintézésére kötött egyezményt.