Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

III. fejezet: Meddig élhet tehát a magyar?

— 65 tebb államok azon növendékeit kiknek, kevesb idejök s kedvük volt a klasszikusokkal foglalkozni. Meghaladta az angolokat, kiknél az elsőszülötten kivül a leggazdagabb családok tagjai is iparra s kereskedelemre voltak növelve a nálunk uralkodó előitélet szerint „kárhoztatva". Kik azonban nagygyá, hatalmassá tették az ipart s kereskedelmet és vele Angliát, mig a mi tudományosságban nyakig lélekző kiváltságosaink elszegényültek kiváltságaik mellett és adófizetőivé váltak az iparosb országoknak. Sokan még most is rendületlenül ragaszkodnak a nádfedeles hét szilvafás ósdi életmódhoz: vigaszukat a classica literaturában találván fel; de számuk elszegényedésük következtében napról-napra fogy. A kiváltságos osztály 5—6 százezer tagja közül most már alig van több 200,000-nél. Ennélfogva a nagy közönség mostanában kezdi belátni, hogy a meddő tudományok nem felelnek meg a közélet változott viszonyainak; kezdi érezni az oktatás hiányait. A nagy közönség ugyanis a gymnasiumoktól mindinkább el, mindinkább a reáltanodák felé fordul, holott ezelőtt lenézte az ipart, mert azt a tudományossággal összeférhetlennek vélte. A gymnasiumi tanulók száma 1867/8-ban 35,227 ; 1868/9-ben 34,839 ; 1869/70-ben 32,898; 1870/71-ben már csak 30,992, holott Knbinyi L. Nemzeti lét-ke'rdés. 5