Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

- 49 — fővárosunkban, annyira elfoglalt itt sőt országszerte minden jobb állomást; annyira kezeibe vette a hitelt és tőkét, hogy vele szakitni sokrészben merészség volna, kivált a mostani lehangolt elosztrákosodott társadalmi szellem nyomása alatt. Most ugyanis ha a német és magyar elem közt nyílt erőmérközésre kerülne a dolog nem tudjuk: nem buknék-e el legalább itt a fővárosban a magyar elem? Törvényt hozni, mint most már meg is hozatott, aziránt hogy a városi képviselők tanácskozási nyelve magyar legyen, lehet. De ez, átalában egyoldalú erőtetése a nemzeti létérdekek felkarolásának: Mert habár e törvény meghozatott is, de a főváros nagyobb, tehetősb része mindinkább ápolni fogja mint ápolja most a német nyelvet és irodalmat, a német zenészetet, festészetet, szinészetet stb. és mindinkább csak azokra terjeszti ki jótéteményeit, kik a németesítés nagy munkájában segédkeznek; a főváros előbb-utóbb elnémetesedik, súlypontját Bécsben s végre Berlinben fogja keresni, s feltalálni, a midőn aztán a törvény elavul, — tarthatlanná válik s Buda-Pesttel együtt elbukik az egész magyar nemzet, mely ereje javát évtizedek óta Buda-Pest emelésére forditja. A nemzetiség érdekeit tehát törvények által csak gyengén lehet védni. Legerősb védelme ennek a nemzeti létérdekek átalános felKnbinyi L. Nemzeti lét-ke'rdés. 4