Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 37 — Iában azon iparczikkeket melyeket már hazai iparunk is bőven szolgáltat, csakhogy ez tán kevesebbé csinos — mely hiányát azonban tartóssága által szokta pótolni. Természetes következménye az ily gazdálkodásnak az átalános elszegényedés amiálinkább, mert a hazai ipar, önmellöztetését látván, háttérbe vonul s az idegen iparosok mindinkább kedvök szerint adóztatják a nagy fogyasztó közönséget, gyakran hitvány czikkeikért, így aztán, mint az irodalomra nézve, ugy itt is elő áll a kölcsönös elégedetlenkedés a termelők, a hazai iparosok és fogyasztók közt. Egyiknek fáj, hogy mellőzve látja magát; a másik viszont csak azt hánytorgatja, hogy ime: a külföldi czikkek olcsóbbak, csinosabbak, pontosabban kaphatók stb. Vitatkoznak: melyiknek kötelessége az első lépést megtenni? Az iparos azt mondja, hogy tőle csak akkor telik ha a nagyközönség pártolással fordul felé. A közönség viszont nem tesz egy lépést sem mig a hazai ipar olcsóságban s csinosságban felül nem múlja a külföldit, így az ipar, marad ott a hol volt, fejletlenségében, kivált ha egy-Qg}7 iparos vagy gyáros csakugyan megkisérti a versenyt, s méltánylathiány miatt megbukik, mielőtt a közönség kellő tudomást, belátást nyerhetett volna áldozathozataláról. így vagyunk anyagi tekin-