Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 34 tásával egyszersmind a hazai köz érdekek is elömozdittassanak. Ezen igyekezetet könnyű dolog valósítni akár a termelési akár a feldolgozás bármely szakpályáján. Minél bensőbb, minél terjedtebb egy országban a lakosság eme törekvése és kötelemérzete, annál inkább életképesnek mondhatjuk a nemzetet. A nemzetek életképessége számtalan fokozatokkal bir, melyek bensőségét és terjedelmét pontosan meghatározni nem lehet, mert szoros kapcsolatban van a honfiúi s honleányi érzettel, melyeknek csak főbb jeleit, arányait emelhetjük ki meghatározás végett. És miután a tökély ponttal a „netovábbal" a világon egy nemzet sem dicsekedhetik, mérlegelésünk elég, ha csak odáig terjed, miszerint meghatározzuk: tulhaladtuk-e a középszerűséget? mely nemzeti létünk s életképességünk fejlesztésére nézve már csak kevés kivánni valót hagyna. Vagy alább maradtunk annál? miszerint önfentartásunk sürgős kötelességévé vált, hogy hiányainkat mielőbb kipótoljuk. Az itt elősorolandók, fájdalom ez utóbbit igazolják: 1. Anyagi szempontokból. Kétséget sem szenved, hogy az ország köz jogának megszorittatása korlátolja s ferde irányzatba tereli a köztevékenységet. Magyarországnak Ausztria tartományaival s országaival egy-