Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 16 — mert nem állítottunk ezek számára iskolákat, holott nagyonis erőködtünk a felekezeti iskolák felállításában. Hiányzott a kellő akarat hazai iparunk és kereskedelmünk önállósítása iránt, mert megvetőleg nézte sőt megvetőleg nézi még most is a „nemes" vagy volt nemes az ipar s kereskedelmi pályákat — az iparosokat s kereskedőket , kiket nemis szívesen lát társadalmi köreiben, bár örömest veszi ha „hiteleznek". Hiányzott ezen önállósitási törekvésünk, mert elébe tettük a külföldi iparczikkeket a hazaiaknak hasonló minőségük mellett is. Bécs s Páris divatbábjait utánozták s utánozzák tététősbjeink, a helyt hazai iparunkat, vagy azok oktatásához, javításához segédkezet nyújtanának. Sőt utánozzák a külföldi divat mozgalmait minden vonásban, minden fordulat, minden változatban azok is kiktől ez nem telik. Az eredmény, mert közéletünk eme ferde irányzata évtizedekre, századokra terjedt ki, végre is az, hogy ama csekély ipar is mi hazánkban létez, tulaj donkép nem a mienk. Nem ön nemzetünk keblében keletkezett, hanem idegeneké, kiknek csak igen csekély részét nyerhettük meg nemzeti nyelvünk, nemzeti ügyeink számára. Mutatja ezt kivált a főváros polgársága. Idegeneké országszerte legnagyobb részben a vasutak, közlekedési eszközök, hajók s köz-