Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

76 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. talán jövendőre e miatt a király, ország és kapcsolt részei közt támadható bizalmatlanság gyökeres kiirtása végett« szüntettetett meg az 1687 : 4. t. cz. által, ugy azonban, hogy az aranybulla »minden egyéb pontja, feltétele és záradéka előbbi ereje és állapotában fenmaradjon.« A nemesség adómentességi jogát, a közteherviselés elvét minden honpolgárra nézve különbség nélkül megállapító 1848 : 8. t. cz. szüntette meg. Ugyancsak ezen, az aranybullában irott törvény alakjában megállapított és biztosított, nemesi jogokat és szabadságokat sorolja elő, csakhogy valamivel részletesebben, Verbőczi is Hk. I. R. 9. czímében; és ugyancsak az aranybullában már eléggé világosan biztosított adómentességét a nemességnek ujolag ismétlik és minden értelmezés és alkudozás alól kivettnek nyilvánítják az 1723 : 6. és 1741 : 8. t. czikkek, amiértis az idézett helyeket némely államjogi iróink az alaptörvények közé sorozzák. A Hk. I. R. 9. czimét illetőleg azonban bizonyos, hogy abban a nemesi jogok és szabadságok nem újonnan állapíttatnak meg és nem is mint csak szokás utján érvényben levők jegyeztetnek fel, hanem pusztán csak elősoroltatnak, részletes magyarázat kíséretében, azok a nemesi jogok és szabadságok, melyeket az aranybulla már régen megállapított, illetőleg irott törvényben biztosított. Ennélfogva nem lehet azt szorosan véve az alaptörvények közé sorozni. Ugyanez áll a felhozott két törvényczikkre nézve is, mert mindkettőben a nemességnek adómentességi kiváltsága nem állapíttatik meg, hanem csak ismételtetik az e tekintetben fenálló szabály, melyet az aranybulla már régen irott törvényben kimondott s utána Verbőczi is előbb idézett helyében elősorolt; mindkét törvény a nemesek adómentességét csak ismétli és ujolag elismeri tehát, azon bővebb magyarázattal az 1741 : 8. t.-czikkben, hogy ezen ugy személyi, mint vagyoni tekintetben a nemeseket megillető jog semminemű értelmezés és magyarázgatásnak tárgyát ne képezhesse, mi végett az adómentességét féltékenyen őrző nemesség ezen jogát a királyi hitlevél és esküben előforduló azon záradék alól is: »prout intellectu et usu legum Regio et communi Statuum consensu diaetaliter conventum fuerit« az utóbb idézett t. cz. által kivette. Egyébiránt már 1848 előtt az 1741 : 8. t. cz. azon rendeletét, hogy az adó terhe ne a telken gyökerezzék, az 1836 : 11. t. cz. sarkaiban megingatta, míg végre az 1848 : 8. t.-cz. a nemesek adómentességi kiváltságának egészen véget vetett. 2. A vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosító törvények kiváló fontosságát és alaptörvényi jellemét kétségbe senki sem vonhatja.