Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

72 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIKFEJEZET. és Ausztria egy közös uralkodó alatt maradásának feltételei sértetlenül rnegóvassanak, másrészről a közös és kölcsönös védelmi kötelesség s az ebből folyó közös ügyek alkotmányos elintézésénél ugy a magyar korona országainak, mint ő Felsége többi örökös tartományainak befolyása biztosittassék: az 1867. 12. t.-cz. az, a mely mind tárgya-, mint fontos tartalmánál fogva kétségkivüli alaptörvény, mely az emiitettek tekintetében Magyarország és az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok közt létrejött kölcsönös megállapodást tartalmazván, a pragmatica sanctióból folyó és határozottan kijelölt közös ügyeken kivül még némely, a pragmatica sanctióból ugyan nem folyó, de részint a helyzetnél fogva politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva közösen czélszerüebben elintézhető közös érdekű ügyeket s azok közegyetértéssel való elintézésének módozatát is kijelöli. IV. Magyarország a honalapitástól kezdve minden időn át független és önálló állam volt, mert a nemzet és királyai is a mohácsi vészig, igen kevés kivétellel, féltékenyen őrizvén az ország függetlenségét, mint a történelem bizonyítja, mindig meghiusitották a középkori hübéreszmék uralma alatt többször és több részről irányzott törekvéseket a Magyarország feletti főhűbéruri hatalom megalapítására. A Habsburg-családból származott királyok alatt nagy veszély fenyegette ugyan a magyar alkotmányt és az ország alkotmányos önállását, amennyiben többször megkísértetett részint a német birodalomba való beolvasztás, részint és leginkább az ausztriai tartományokkal való egygyéolvasztás, egy és ugyanazon absolut kormányrendszer alatt és igazgatási intézmények mellett, de az efféle törekvéseket a nemzetnek alkotmányos szabadságához való szívós ragaszkodása sikerhez jutni nem engedte. Midőn pedig az örökösödési törvények hozatala által Magyarország állandó kapcsolatba jött az ausztriai és többi örökös tartományokkal, szükségesnek látszott világos törvényben biztosítani az ország alkotmányának továbbra is sértétlen fentartását, amint ezt az örökösödési törvények csakugyan eszközölték is. így a fiági örökösödést megállapító törvény az alkotmány biztosítását már eszközölte, és midőn III. Károly alatt, az 1708 és az 1715-ki országgyűlés folyamában, még kedvezőbb körülmények kínálkoztak e királynak a nemzet hajlamát a nőági örökösödés előkészítése tekintetéből megnyerni akaró magaviseletében : megalkottatott a nemzet független önállását és alkotmányos kormányzatát az örökösödési törvény mellett is biztosító alaptörvény az 1715: 3. t.-czikkben, melyben megálla-