Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

29. §. A VÉRSZERZŐDÉS. 57 szerint.« Nem szenved tehát kétséget a vérszerződés harmadik, illetőleg hatodik pontjának tartalmát illetőleg, hogy valamint feltalálhatjuk azt alkotmányunkban már jóval előbb, mielőtt az abban foglalt alkotmányos elvet őseink irott törvények által is biztosítani jónak látták volna, ugy annak eredetét a királyság felállítása előtt lehet és kell keresnünk. A vérszerződés többi mint kevésbé lényeges pontjainak tartalmára nézve legyen elég röviden a következőket megjegyezni. A szabad vagy nemesi birtok eredetét helyesen és legtermészetesebben csakis a vérszerződés második pontjából lehet megmagyarázni, és nem az első Árpád-királyok korában csak kivételesen előforduló adományozásokból. Mert valamint a honfoglalás a 7, illetőleg 8 törzsből álló nemzetből indult ki, ugy az általa elfoglalt hon földje is, a vérszerződés második pontja értelmében, törzsenkint osztatott fel; és valamint az egész hon területe az azt elfoglalt nemzeté volt, melyet az közösen megvédeni tartozott, ugy az egyes terület, melyen egy törzs a megtörtént osztály szerint megszállott, az illető törzs tulajdonát képezte s ennek megvédési kötelessége is első sorban az illető törzset illetvén, a törzs egyes nemzetségei és ezek egyes tagjai a közöttök felosztott birtokokat csakis haszonélvezési, de nem teljes tulajdonoggal birták. István, midőn a törzsszervezetnek végetvetett, királyi hatalmánál fogva felosztá a szállásbirtokot a törzsekhez tartozó nemzetségek egyes tagjai közt, felruházván ezeket azzal a joggal, hogy az általuk eddig haszonélvezési joggal birt birtokokat teljes tulajdonosi joggal bírhassák s azokról szabadon rendelkezhessenek; és ekként azok, kik őseiknek a honfoglalásban való részvétel által szerzett érdemei fejében birtokot teljes tulajdonjoggal nyertek, azok a nemzet szabad tagjainak (később nemeseknek) tekintettek. — A vérszerződés 4-dik és 5-dik pontjainak tartalmát is mindjárt a királyság felállítása után sz. István és az első Árpád-királyok alatt hozott s a hütlenségi büntetést megszabó törvényekben, valamint az aranybulla ellenállási záradékában, mely csak az 1687 : 4. t. cz. által lett végkép eltörülve, feltalálhatjuk. Az eddig előadottakból is eléggé kitűnik tehát, hogy egy, a névtelen jegyző által ránk hagyott vérszerződés tartalmával mindenben megegyező, alkotmánymyal hazánk már a királyság felállítása előtt csakugyan birt; alkotmánynyal, mely lényegében a királyság felállítása után is érvényét fentartván, csak hosszas idő lefolyása után és csak akkor foglaltatott irott törvényekbe, midőn a nemzet egyes királyainak önkényü uralkodásán okulva, ősi alkotmányának irott törvények által való biztosítását és szabatosabb meghatározását jónak és