Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

508 ÖTÖDIK SZAKASZ. ÖTÖDIK FEJEZET. lel kell terjeszteni. — Perújítás, a fegyelmi bíróságnak Ítélete ellen, megengedtetik. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi, az a közvádló jogaiba lép annyiban, amenynyiben, ha a közvádló a fenébb említett esetekben neki engedett felebbvitellel nem élne, vagy lia a fegyelmi eljárás megszüntetését vagy a vádlott felmentését indítványozná : az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalására ellenindítványt tehet. Ugyanezen jogok átszállanak a magánfélre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba a vádhatározat előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvényeire visszaható befolyása nincs. Azonban e jogát a magánfél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czélra külön felhatalmazványnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevélben, melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetében a beavatkozási kérvényben bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi bíróság mindazon határozatokat, melyek a közvádlóval közlendők, a magánfél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti. A felebbviteli határidő a magánfélre, amennyiben arra joga van, azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak felebbviteli joga lejárt. — Ha a tárgyaláskor a köz vádló a vádlott felmentését hozná javaslatba: a magánfél ügyvéde, ha ebben meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteles azonnal megtenni, a nélkül, hogy e czélra a tárgyalás elhalasztását kérelmezhetné; ellenben a magánfélnek, a vádlott elleni fegyelmi eljárás megszüntetésére, vagy a vádlott felmentésére irányzott kérelme, a közvádló eltérő indítványának ellenében tekintetbe nem vehető. A fegyelmi bíróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljárás \ égett az illetékes büntető birósághoz teszi át. Viszont ha bármely biró vagy bírósági hivatalnok ellen a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg, bűnvádi eljárás indíttatott, az illető bíróság köteles a büntetőper befejeztével az összes bűnvádi iratokat, a jogerejü Ítélettel együtt, a fegyelmi birósághoz azonnal áttenni, még akkor is, ha a vádlott a bűntető bíróság által a vád alól teljesen felmentetett. Ennek folytán a fegyelmi bíróság azon esetben, ha a vádlott a büntető perben valamely bűntettre nézve bűnösnek találtatott, de hivatalvesztésre nem ítéltetett: vádlottnak minden további kihallgatása nélkül az ellene megindítandó, illetőleg folytatandó fegyelmi eljárás iránt azonnal