Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

494 ÖTÖDIK SZAKASZ. ÖTÖDIK FEJEZET ügyészek, kik az elsőfolyamodásu törvényszékek mellé neveztetnek, s végre d) a koronaügyészi és kir. főügyészi helyettesek s a kir. alügyészek. Az ügyészség a bíróságtól független és közvetlenül az igazságügyminiszternek vannak alárendelve. A biró a törvények alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni s Ítélni; a rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró itél. Mig egyrészről senkit illetékes birájától elvonni nem szabad, másrészről a biró nem tagadhatja meg az igazságszolgáltatást senkitől, ki illetősége körében hozzá folyamodik, úgyszintén a hivatalával járó teendőket sem utasíthatja vissza. Egyébként is a birák és bíróságok hivatalos megkeresésnek eleget tenni tartoznak, s általában az igazságszolgáltatás tárgyában különösen segédkezet nyújtani minden biró köteles. A birói hivatal függetlenségét és a birói Ítéletek érvényességét eléggé biztosítja az 1791 : 12. t.-cz. fentebb idézett határozata, valamint az 1848 : 27. és az 1869 : 4. t.-czikkben foglalt azon határozat, hogy a törvényesen kinevezett biró, a törvényben meghatározott esetek és módokon kivül hivatalából el nem mozdítható. Törvény intézkedik a birói hivatalra megkívántató kellékekről, a birói hivatallal más hivatali állásnak összeférhetlenségéről, a birák nyugdíjazása és áthelyezéséről. És végre ugyancsak a törvény meghatározza a birói felelősség eseteit, a hivatali büntettek és fegyelmi vétségekben követendő eljárását és a birák vagyoni felelősségét is. De habár ekkép a birói hatalmat ő Felsége csak a törvényes bíróságok s ezeknek általa kinevezett tagjai utján gyakorolhatja is, vannak ezen hatalom gyakorlatának terén olyan jogosítványok is, melyek, miután a kormányhatalom hatáskörébe tartoznak, a királyt részint mint az államhatalom fejét, részint mint a kormányhatalom teljes jogú intézőjét illetik meg közvetlenül. így a magán- és büntetőjog terén mindazon kivételeket a köztörvények alól, melyek mások jogainak sérelme nélkül figyelemre méltó okoknál fogva megadhatók, egyedül a király engedélyezheti. Ilyen kivételek polgári ügyekben: a) korengedélyek, vagyis a nagykorúsítás esetei, melyekben a király megbízása folytán jelenleg ugyan az igazságügyi miniszter intézkedik, de oly módon, hogy minden 20 éven alól engedélyezendő nagykorúsítás csak ő Felsége legmagasabb elhatározása alapján adatik meg az igazságügyminiszterium által; b) a házasságon kivül született gyermekek törvényesítését is az igazságügyminiszterium utján ő Felsége engedélye adja meg, valamint a hitbizományok alapítására is ő Felségének, az igazságügyminiszteriumra ruházott jóváhagyása kívántatik meg. Bün-