Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

46 fi ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. érdekelt községek meghallgatása mellett, megengedheti: a) ha ez a helyi körülmények által kellőleg indokolva van s a közigazgatás hátránya nélkül eszközölhető; b) ha a körjegyzőséghez tartozó többi községek ez által törvényszabta kötelezettségeik további teljesítésére képességüket el nem vesztik. Azon esetben, ha a községek között a csatlakozás iránt közös egyetértéssel megállapodás nem jön létre, vagy pedig a kérelmezett csatlakozás közigazgatási tekintetből alapos kifogás alá esik, a szövetkezés módozatát az érdekelt községek helyzetének, népességének és anyagi viszonyainak tekintetbevételével a törvényhatóság hivatalból állapítja meg, melynek határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. Ha valamely község a községi kötelezettségek teljesítése végett más kis községgel vagy községekkel elkülönített helyzete vagy a közekedés nehézségei miatt egyáltalában nem szövetkezhetik, annak, valamely szomszédos nagy községgel leendő szövetkezését a nélkül hogy ez utóbbi nagy községi jellegét elveszítené, a törvényhatóság kivételesen megengedheti, ha az illető községek közt a jegyzőválasztás, a jegyzői teendők ellátása s a csatlakozással járó költségek fedezése iránt egyesség jött létre. Ha ily egyesség létre nem jön, a csatlakozásnak fenemlített feltételei felett, az érdekelt községek meghallgatásával, a törvényhatóság határoz. Ezen határozat ellen a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. Összeépült községeknek a közigazgatás érdekei által követelt egyesítését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt, s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása, s az egyesülés és a községi pótadó viselésében való részesülés feltételeinek megállapítása mellett, a belügyminiszter határozza el. Ha az egyesülést mind a két község lakosságának külön-külön azon része kivánja, mely a községi egyenes államadónak nagyobb részét fizeti, a belügyminiszter az egyesülést meg nem tagadhatja. Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépített községek egyesítése csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe törvényhozási uton eszközlendő átkebelezése után történhetik meg. A község hatósága az 1871: 18. tcz. szerint (4. és 5. §§.) kiterjed a községben s a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. Kivétetnek azonban ez általános szabály alól: a) a hadseregnek, hadi tengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában — az 1867: 12. tcz. 14. §. és az 1868: 40. tcz. 54. §-a szerint — a katonai bíróság hatáskörébe