Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

454 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. választatnak; de a levéltárnokot élethossziglan a főispán nevezi ki. A segéd- és kezelőszemélyzetnek a főispán által kinevezett a törvényhatósággi joggal felruházott városokban pedig a bizottság által választott tagjai is élethossziglan megtartják állomásaikat. Az ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok és napidijasok a törvényhatóság által bocsáttatnak el. A szolgabirói Írnokot a szolgabíró nevezi ki és bocsátja el. Tisztviselő csak az lehet, ki életének 22. évét betöltötte, a magyar állam polgára, és se csőd, se bűnvádi kereset, se büntetés alatt nincs, sem becstelenítő büntettek miatt elitélve nem volt. Ezenkívül elengedhetlen feltétel még a főjegyzőre és árvaszéki elnökre nézve annak igazolása: hogy valamely jogi tanintézetben a tanfolyamot elvégezte, vagy a megfelelő elméleti vizsgát letette, avagy már hasonló közhivatalt viselt; a tiszti ügyészre nézve az ügyvédi oklevél; az orvosra és állatorvosra a magyar államban érvényes oklevél s két évi gyakorlat; a mérnökre nézve a szakma önálló üzésének jogosultsága s két évi Önálló gyakorlat. A tisztujítószék tartamára, ha általános a választás, a főispán (a főkirálybiró stb.) jegyzőt s tiszti ügyészt helyettesít. A jelöltek névsorát, tekintettel a törvény által előszabott s imént említett kellékekre, valamint a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868: 44. t.czikknek határozványaira is, a kijelölő választmány állítja össze, mely áll: a főispánból mint elnökből, a bizottság által választott 3 és a főispán által meghívott 3 bizottsági tagból; szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt. Minden állomásra legalább 3 egyén jelölendő ki, e szabály alól eltérésnek csak akkor lehetvén helye, ha nem jelentkezett kijelölhető 3 egyén a betöltendő tiszti állomásra. — A szavazás, mely 20 bizottsági tag Írásban beadott kívánatára mindig elrendelendő a főispán (a főkirálybiró stb.) által kinevezett egy vagy több küldöttség előtt, a szavazó nevének és szavazatának feljegyzésével, törvényhatósági joggal felruházott városokban szavazatlapok által megy végbe. Az alispán és polgármester általános többséggel választatik; ha pedig általános szótöbbséget egyik sem nyer a jelöltek közül: uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert 2 jelölt közt. A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak. A megválasztott tisztviselők esküt tesznek le, hogy a királyhoz hivek lesznek, az ország törvényeinek engedelmeskednek s hivatalukkal járó kötelességeiket lelkiismeretes pontossággal teljesítendik. Az időközben megürült állomások csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetlenül szükséges, a főispán helyettesít.