Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

402 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. smind az összeirási eljárás végrehajtásának és a választás idejének és helyének meghatározására intézkedés teendő. Az ekkép meghatáro­zott időben a választott elnök előülése alatt nyilvános ülés tartandó, melyben mindenekelőtt a szavazatok összeszedésére s a választandó tisztviselők kijelölésére titkos szavazás utján egy 10 tagu bizott­mány választandó. E gyűlésen, miután a tisztviselői kar és a válasz­tott polgárság lemondtak, történik az uj tisztviselőknek az említett bizottmány által kijelöltek közül való megválasztása; ugyanekkor választatnak a képviselőtestület tagjai is, de kijelölés nélkül. Állott pedig a képviselőtestület kis városokban 30, közép városokban 82 s nagy városokban 157 tagból, mely számon felül kis városokban az első 30 képviselőhöz minden 200 lakos után adathatott egy, közép városokban a 12,000 lakos számon felül minden 400 lakos után az első 82 képviselőhöz egy és végre a nagyobb városokban a 30,000 számon felül az első 157 képviselőhöz minden 800 lakos után egy képviselő és igy tovább. A városi képviselőtestület és városi tisztviselők képezték együtt­véve a város közgyűlését, melyet minden hóban legalább egyszer kel­lett, rendkivülileg azonban többször is lehetett tartani. A városi kép­viselők a közgyűléseken személyenkint tanácskozási joggal és határozó szavazattal birtak; azonban határozathozatalra kis városban legalább 20, közép városokban 30, nagy városokban legalább 40 tag jelen­léte kívántatott meg. A közgyűlés elnöke a polgármester, vagy aka­dályoztatása esetében a legidősebb tanácsbeli. — Addig is, míg a törvényhozás később részletesen intézkedhetik, a közgyűlés azon ha­tósággal ruháztatott fel, melylyel a megyei közgyűlések; a tanács pedig azzal, melylyel a megyei kisgyülések birtak. A közgyűlés és a tanács egyéb ügykörére, valamint a kormány felügyeleti jogára nézve az 1848: 23. t.-czikkben kimondott, de nem részletezett elveket a gya­korlat a következőleg fejté ki. A városi közgyűlés hatásköréhez tartoztak: a) a város és más hatóságok közt felmerülő közérdekű levelezések és a kormányhoz intézendő felterjesztések; b) a várost illető egyházi, kegyúri és iskolai jogok gyakorlása és a város gondviselése alatt levő közintézetek és alapítványok feletti őrködés; c) a város javainak kellő kezelése és hasznositása iránti intézkedés; d) az építkezések és közhasznú beru­házások, melyek az évi költségvetésben fedezve vannak; e) a szabá­lyozás alá eső főbb élelmi czikkek árának meghatározása; f) az idő­közben megürült tiszti állomások helyettesítése és a tisztviselők feletti fegyelmi jog gyakorlása első sorban; g) a városi polgárjog vagy tisz­teletbeli polgárjog megadása ; h) a városi tanács határozatai ellen 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents