Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

154. §. A SZ. KIR. VÁK. ÖNKORMÁNYZATI JOGAI 1848-IG. 399 belső tanács gyakorolta, mely a városok nagyságához képest 40. 60 80 vagy 100 tagból állván, magamagát a polgárok soraiból választás utján egészítette ki s választá azután a maga kebeléből a belső tanácsot és a tisztviselői kart. Ezen szükkörü kettős tanács tagjain kivül a többi városi polgároknak a közügyek vezetésére a legkisebb befolyásuk sem volt. Ami a sz. kir. városoknak a kormányhoz való viszonyát illette, ez egyrészt felettök is ugyanazon ellenőrködést és hatóságot gyakorolta, melyet a többi törvényhatóságok felett, másrészt a kir. pénzügyi kamarának hatósága is. gazdasági ügyekben, kiterjedt a sz. kir. városok lelett; nemcsak, hanem ezen ellenőrző hatóság valóságos gyámsággá is fajult, annyira, hogy 50 frt kiadást sem lehetett a sz. kir. városoknak a kamara előleges jóváhagyása nélkül tenni. Sőt a kamarának kelletén tul használt azon jogával szemben, melynélfogva a sz. kir. városok gazdasági ügyei körül tapasztalt hiányok orvoslása végett azokba kamarai bizottságokat küldhetett, utóbb törvény által kellett a sz. kir. városok szabadságát biztosítani (1715 : 36.) Az 1848-diki törvényhozás addig is, míg a törvény részletesen és végletesen intézkedhetik a városoknak rendezése iránt, 23-dik czikkében már a népképviselet alapjára fektette azoknak szerkezetét. Az 1848: 23. t.-cz. szerint a város, mint önálló köztörvényhatőság. közdolgait, törvényes felsőbb felügyelet alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja, s hatóságának rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alárendelteitek minden a város határában létező egyének és javak különbség nélkül, kivéve egyedül a megyék székházait és a valóságos szolgálatban álló katonákat, azonban ez utóbbiakat csak szorosan vett személyes és bűnvádi kereseteikre és szolgálati vétségeikre nézve. E törvény továbbá a városokat népességükhöz képest három osztályba sorozta; oly városokat, melyekben 12,000 lakosnál kevesebb van, kis, a 12 és 30 ezer közti lakossággal bírókat közép, s a 30 ezerén felüli lako>t számlálókat nagy városoknak nevezvén, mely felosztáshoz képest ugy a választási census mértéke, mint a városi képviselők száma és a közgyűlési tagok határozati képessége különbözik. A városi tisztviselők- és képviselőknek, kik a város nevében annak közhatósági jogait gyakorolják, választására az id. törvény 6. §-a szerint jogosítva vannak a városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljeskoruak. sem atyai, gvámi. sem gazdái hatalom, sem pedig elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül: ha a) a város határához tartozó és a telekkönyvben tulajdon vagy egyszersmind hit-