Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

A MAGYAR ÁLLAMJOG IRODALMA ÉS RENDSZERE. 21 csak a kiválóbbak, mint B a r t a 1 György, B o t k a Tiv., C z i r á k y Ant., Deák Fer., Fejér György, Gyurikovits György, Hor­váth István és Mihály, Ladányi, Madarassy, Salamon Fer., Szála y, Széchényi István, S o m s s i c h Pál, P á 1 u g y a y, Pauler Tiv. stb. neveire utalni. Különösen is ki kell emelni azonban középkori államjogi viszo­nyaink és alkotmányunk történetére nézve Bartal György nek, mondhatni korszakot alkotó vizsgálódásait, melyeknek nagybecsű, eredményeit hires Commentárjaiban rakta le.5) Ily korszakot alkotó és ritka alaposságú dolgozatok továbbá : Czirákynak »De modo consequendi summum impérium in Hung.«, Gyurikovitsnak »De sitii et ambitu Slavoniae« című munkái; Botka és Paulernek több rendbeli jeles értekezései s főleg Deák Ferencnek közvet­len ugyan Lustkandl művére tett, de összes 1848 előtti államjogi vi­szonyainkra s nevezetesb törvényeinkre, különösen pedig a pragmatica sanctio és annak következményeire kellő világosságot deritő, páratlau becsű »közjogi és jogtörténelmi észrevételei.« ')Igen érdekes Gustermann művének jellemzése és tudományos értékére néz­ve felemlíteni, hogy ő a magyar államjog forrásaihoz az uralkodó végakaratát, végrendeletét is számitja. 2) Cziráky művének kellő méltatására nézve lásd azon jeles ismertetést, mely Pauler T. tollából az »Uj Magyar Muzeum«-ban (1851. I. k. 6 73—681. lap) megjelent. 3) Virozsil művére nézve is lásd azon becses ismertetést, mely az »Uj Ma­gyar Muzeumban«-ban (1850. I. k. 74—79. lap. 1853. II. k. 464—468. lap és 1854. II. k. 446—449. lap) bár névtelenül, de kétségkívül Pauler tollából megjelent. 4) Eécsi második bővített s az 1867/8-diki törvények idézte változásokkal, de nem a szerző által módosított kiadása, annyiban nem felelt meg kitűzött czéljá­nak, mivel mig egyrészről a törvények hibás idézése benne nagyrészt ujolag szere­pel, másrészről épen csak az 1867 : 12. t. cz. odatoldása képezi a módosítást. Az 1871-ben közzétett harmadik kiadás pedig nem egyéb, mint a másodiknak szóról szóra való utánnyomása. 5) Bartal Commentárjainak jeles ismertetését egy velős kivonatban Pauler eszközölte az »Uj Magyar Muzeum« 1858. foly. 65—91. és 264—294. lap. 21. §. A magyar államjog irodalma a XVII. század­tól napjainkig. Kapcsolatban az irodalomtörténettel s annak kiegészitéseül szük­ségesnek látszik a magyar államjogi irodalom lehetőleg teljes átnéze­tét is adni; egyrészt azért, hogy az államjoggal tüzetesen megismer­kedni akarók ez által egy kielégitő szakirodalmi kalauzt nyerjenek — miután eddig csakis a rendszeres művek részben hiányos lajstromá­val találkozunk; másrészről azért is, hogy államjogunknak — tudo-

Next

/
Thumbnails
Contents