Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

A MAGYAR ÁLLAMJOG IRODALMA ÉS RENDSZERE. 21 csak a kiválóbbak, mint B a r t a 1 György, B o t k a Tiv., C z i r á k y Ant., Deák Fer., Fejér György, Gyurikovits György, Horváth István és Mihály, Ladányi, Madarassy, Salamon Fer., Szála y, Széchényi István, S o m s s i c h Pál, P á 1 u g y a y, Pauler Tiv. stb. neveire utalni. Különösen is ki kell emelni azonban középkori államjogi viszonyaink és alkotmányunk történetére nézve Bartal György nek, mondhatni korszakot alkotó vizsgálódásait, melyeknek nagybecsű, eredményeit hires Commentárjaiban rakta le.5) Ily korszakot alkotó és ritka alaposságú dolgozatok továbbá : Czirákynak »De modo consequendi summum impérium in Hung.«, Gyurikovitsnak »De sitii et ambitu Slavoniae« című munkái; Botka és Paulernek több rendbeli jeles értekezései s főleg Deák Ferencnek közvetlen ugyan Lustkandl művére tett, de összes 1848 előtti államjogi viszonyainkra s nevezetesb törvényeinkre, különösen pedig a pragmatica sanctio és annak következményeire kellő világosságot deritő, páratlau becsű »közjogi és jogtörténelmi észrevételei.« ')Igen érdekes Gustermann művének jellemzése és tudományos értékére nézve felemlíteni, hogy ő a magyar államjog forrásaihoz az uralkodó végakaratát, végrendeletét is számitja. 2) Cziráky művének kellő méltatására nézve lásd azon jeles ismertetést, mely Pauler T. tollából az »Uj Magyar Muzeum«-ban (1851. I. k. 6 73—681. lap) megjelent. 3) Virozsil művére nézve is lásd azon becses ismertetést, mely az »Uj Magyar Muzeumban«-ban (1850. I. k. 74—79. lap. 1853. II. k. 464—468. lap és 1854. II. k. 446—449. lap) bár névtelenül, de kétségkívül Pauler tollából megjelent. 4) Eécsi második bővített s az 1867/8-diki törvények idézte változásokkal, de nem a szerző által módosított kiadása, annyiban nem felelt meg kitűzött czéljának, mivel mig egyrészről a törvények hibás idézése benne nagyrészt ujolag szerepel, másrészről épen csak az 1867 : 12. t. cz. odatoldása képezi a módosítást. Az 1871-ben közzétett harmadik kiadás pedig nem egyéb, mint a másodiknak szóról szóra való utánnyomása. 5) Bartal Commentárjainak jeles ismertetését egy velős kivonatban Pauler eszközölte az »Uj Magyar Muzeum« 1858. foly. 65—91. és 264—294. lap. 21. §. A magyar államjog irodalma a XVII. századtól napjainkig. Kapcsolatban az irodalomtörténettel s annak kiegészitéseül szükségesnek látszik a magyar államjogi irodalom lehetőleg teljes átnézetét is adni; egyrészt azért, hogy az államjoggal tüzetesen megismerkedni akarók ez által egy kielégitő szakirodalmi kalauzt nyerjenek — miután eddig csakis a rendszeres művek részben hiányos lajstromával találkozunk; másrészről azért is, hogy államjogunknak — tudo-