Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

16 BEVEZETÉS. volna, ki Hyeronimus a Saxo álnév és ily cím alatt »Dissertatio de nobilium Hungáriáé praerogativis« — mely valóban jobban rá is illik — 1777. irta. Nagyon jellemző a korra, melyben Íratott !2) A XVIII-dik század utolsó évtizedében közzé tett s a rendszeres művek sorát bezáró, de közöttök a legbecsesebb s valódi belbecscsel biró rendszeres mü az, mely »Jus publicum Regni Hungáriáé« (Bécs 1790) cím és Rosenmann neve alatt jelent meg; tulajdonképi szerzői azonban Ürményi József (utóbb országbíró) és Lakits Gryörgy a hires egyetemi tanár valának. Ürményi ugyanis Maximilián főherceg, a későbbi kölni érseknek a magyar államjogot előadván, evégből egy nagyobb terjedelmű munkát irt s abból azután Lakits egy velős kivonatot készített, amelynek irott példányai már jóval előbb ismeretesek és használatban voltak. E kivonatot tette közzé 1790. — majdnem tiz évre szerkesztése után — Rosenmann, udvari ügynök, a maga neve alatt. — E munka, habár röviden is, de az államjog egész rendszerét magában foglalja, lehetőleg a törvényeken alapuló tárgyilagos előadással, elfogulatlanul a kényesebb (igy p. a vallási) kérdések tekintetében is, helyes felosztással, könnyen érthető nyelvezettel. Igen becses adatokat tartalmaz az ország közigazgatási rendszerének akkori állapotára nézve is. Egyáltalában pedig, mint tudományos tartatalommal biró mű államjogunk tanulmányozására nézve az akkori időben sikerrel* használtathatott. Mindamellett vannak hiányai is, melyekhez a kelleténél szűkebbre vont előadást, némely fontosabb államjogi kérdés felületes tárgyalását s történeti fejlődésének mellőzését, az ország területi viszonyai körül, különösen a kapcsolt részeket illetőleg (melyekről pedig majdnem másfél századdal előb Pancrátz és Lochner helyesebb felfogást tanúsítanak) kora téves felfogásának visszatükrözését, több törvénycikkelyeknek (igy p. o. egyebek közt az 1741. 8. t.-cikknek), valamint a pragmatica sanctióból folyó némely következményeknek hibás értelmezését stb. számithatjuk ; de a mely hiányok dacára is azt, mint a magyar államjogról irt rendszeres művek egyik becsesebbikét, s tudományos becscsel biró művet bátran tekinthetjük. A rendszeres művek sorában felemlítendők még: Horváth Ignác pozsonyi jogtanárnak csak megkezdett, de csonkán maradt műve »Institutíones iuris publici particularis R. Hungariae« (Pozsony 1786), de amelyből csak a bevezetés és az első fejezet »De territorio« jelent meg ; úgyszintén Petrovics József zágrábi jogtanárnak államjogi bevezetése, mely magában véve — mint bevezetés — bevégzett műnek tekinthető ; ahhoz járult volna azután magának az államjognak rendszere, melyet, hogy közzé nem tett, csak fájlalni lehet, a mennyiben