Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

12 BEVEZETÉS. felelős ministerium rendeleteinek azonban már létezik hivatalos gyűj­teménye is: »Magyarországi rendeletek tára« cím alatt. 1. Az 1848 előtti magyarországi kormányrendeleteknek magángyűjtemé­nyeivel sem igen birunk. Egyedüli művek erre nézve (Névtelenek) : Mandata regia intimata per excelsum consilium locumtenentiale regium. 4. rész. Vácott 1775. — Kassich : Enchiridion s. extractus b. ordinationum reg. etc. Pest 1825. 3 köt. — Praecipuarum ordin. norm. collectio. Cibinii 1830—41. IV. rész. — Ország­gyűlés, a fels. udvar és kir. főkorm. által kiadott szabályok. M.-Vásárhely 1838. és Linzbauer: Codex samitario medic. Hung. Budán 1852—60. 3 köt. 2. A magy. kir. felelős ministerium rendeleteit tartalmazó »Magyarországi rendeletek tárá«-nak eddig 9 évi folyama jelent meg 1867., 1868., 1869., 1870., 1871., 1872., 1873., 1874. és 1875. évről. 17. §. A magyar államjog segédszerei. A magyar államjog minden oldalú tanulmányozására, forrásai­nak könnyebb használatára és helyesebb fölfogására vezető segédtanok fontos szolgálatot tesznek. Összes államjogi intézményeink, a századokon át véghez ment fejlődés eredményei levén, történeti alapokon nyugosznak és így kellő megismerésük és helyes megértésökre nézve az ország történetének ismerete szükséges; amiértis a segédszerek közt bátran első helyen említhetjük a magyar történettudományt segédtanaival (közöttök különösen az oklevél-, címer-, pecsét- és éremtannal) együtt. Több, s néha fontos közjogi viszonyok felvilágosítása, a források ma­gyarázatára s különösen az országos gyakorlat megismerésére nézve úgy szólván nélkülözhetlenek az országgyűlési irományok, melyek a rendek táblájánál nyomtatás utján először 1790., a főrendek­nél pedig az 1840-diki országgyűlés óta adattak ki. — Az ország alapereje s mindennemű közviszonyainak ismeretére vezető magyar államisme a segédszerek közt szintén kiváló helyet foglal el. — A tételes jognak alapul szolgáló észjognak és így abölcseleti államjognak, az államjogi elméleteknek ismerete az államjog sikeres tanulmányozására nézve felette szükséges. — A hazai jogta­nulmányainak sorából, a magán és közviszonyok közötti összefüggés és kölcsönhatás, úgyszintén az állam és egyház egymás iránti viszo­nyainál fogva, a segédszerek közt különösen a m a g á n- és egyház­jog emelendő ki; bár a hazai jogrendszer egyéb köreinek ismerete sem mellőzhető teljesen. — Külföldi, különösen hasonló alkatú államok közjogi intézményeinek, valamint a nemzet­közi jog elveinek ismerete is fontosnak tűnik fel a hazai államjog sikeres tanulmányozásának szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents