Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

222 E. R. HARMADIK SZAK. NEGYEDIK FEJEZET. bevett minden vallásfelekezetekre nézve a tökéletes egyenlőség és viszonosság elvét kimondotta, addig is, míg ezen elv részletesen szabályoztatnék, az 1844 : 3. t.-czikknek rendeleteit a görög nem egyesült vallásuakra is kiterjesztette (6. §.) és meghatározta, hogy »ha valamely község görög szertartású lakosainak bár nagyobb része fogja jövendőben hitvallását megváltoztatni, ily esetben a községi egyház az előbbi valláson hátramaradt lakosok birtokában hagyandó (7, §.); de ezen felállított szabálynál fogva meg nem engedtetett az akkori állapotot visszahatólag foglalások által megháborítani, hanem kimondatott, hogy amely egyházak iránt 1848 január 1-jéig kérdés nem támasztatott vagy pedig hatósági intézkedés történt, azok kérdés alá többé nem vétethetnek. Jelenleg azonban ugy a vallás tökéletesen szabad gyakorlatára, mint a görög keleti vallásuaknak a többi törvényesen bevett ker. vallásfelekezetekhez való viszonyára nézve, az 1868: 53. t.-cz. határozatai irányadók, melyek az 1848 : 20. t.-cz. elvi intézkedését részletesen szabályozzák. A görög nem egyesült vallást követők egész a legújabb ideig egy egyházvidéket, metropoliát, képeztek, melynek élén a karloviczi metropolita állott, kinek hatásköre az 1779-diki »Declaratorium Illyricum« szerint a karloviczi érsekségre, az aradi, bácsi, budai, károlyvárosi, pakráczi, temesvári és verseczi (vagy karánsebesi) püspökségekre terjedt ki. Az 1783. sept. 30-án kelt legfelsőbb elhatározással az erdélyi és bukovinai püspökségek is »in dogmaticis et spiritualibus« a karloviczi metropolitának rendeltettek alá, kinek az egyházi főfelügyeletet illetőleg hatásköre egy 1839. márt. 19-én kelt legf. elhatározással a dalmátországi Zárában székelő püspökségre is kiterjesztetett. Ezen a karloviczi metropolita vezetése alatt állott, görög keleti egyház kir. privilégiumok értelmében már 1848 előtt is birt egyházi, iskolai és alapítványi ügyeire nézve, a királyi főfelügyelési jog elismerése mellett, önkormányzati joggal. Az 1848 : 20. t.-cz. 8. §-a ezen önkormányzati jogot törvény által is akarván biztosítani, határozta, hogy »a görög nem egyesülteknek vallási és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is az állam felügyelése mellett ezennel biztosíttatván, e czélból a magyar felelős minisztérium lehető legrövidebb idő alatt, mindenesetre pedig a legközelebb tartandó országgyűlés előtt, egybehivandja az összes felekezet által választandó egyházi gyülekezetet (congressust), melynek tagjai addig is, míg annak szerkezete a törvény által rendeztetni fog, ezúttal, a különböző nyelvű népségre való tekintettel, oly arányban választandók, hogy az egyházi osztályból 25, a világiból 75, s ezek közé a határőrvidékről 25 követ küldessék. — Az 1848 : 20. törvényczikk által igértezen törvényes rendezés a közbejött események miatt elmaradt s csak ujabban az 1868 : 9. t.-cz. által esz-