Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

10 BEVEZETÉS. 2. Az egyes megyék több fontos statútumokat alkottak, de azok összegyűjtve nem foglaltatnak. — A sz. kerületek statútumai közöl fölemlítendők : a jászkunoknak az 1751-ki országgyűlésen átvizsgált, megerősített és 1799. bővített szabályai; a hajdú városoknak, a szepesi XVI. városnak, a fiumei s az ezelőtti bukarii s a túrmezei kerületek municipalis statútumai. Lásd azokra nézve : Articuli Jazygum et Cumanorum. Pozsony é. n. — Statuta pro iudiciis J. et Cumanorum. Pest 1844. Magyarul Pest 1854. — Origó et statuta privil. oppidorum Hajdonic. ex legibus privilegis stb. depromtus b. s é. n. — Szillye szabályrendelet a hajdu-városok mint helyhatóságok részére. Debreczen 1863. Elaboratum ül. d. Ignattii Almásy de XVI. oppidis Scepusiensibus et eorum cordinatione (az 1791-ki országgyűlés irományai közt 13. elabor.) — Chronologica synopsis jurium et privil. marit. com. urbis portus districtusque Fluminensis, Fiume é. n. — (Jozipovich): Deductio iurium univ. nobil. campi Turopolya. Zágráb 1833. Mindezen a felhozott gyűjteményekben foglalt statútumok azonban többé-kevésbbé elavultak, s ma már csakis jogtörténeti becsesei birnak. 3. A tárnoki sz. kir. városok szabályait tartalmazó cikkeket régi szokások és Zsigmond kir. II. végzeménye nyomán laki Thuz János tárnokmester szerkeszté Mátyás kir. idejében. Rudolf azokat 1602. aug. 13. újból megerősítvén, nyomtatás utján legelőször 1694. Aszalay tárgymutatójával jelentek meg, s a »Corpus Juris« kiadásaiban is benfoglaltatnak. Több régibb és ujabb szabályokkal bővítve Kovachich Márt. »Codex auth. iuris travernicalis statutarii communis« című munkájában Budán 1803. adattak ki. Ezen cikkelyeknek sincs ma már a változott s ujabb viszonyoknál fogva semmi legkisebb érvénye sem. — Más városi szabályok közöl nevezetesek, különösen történeti szempontból: Jus civile sive statuta privilegia et lib. reg. civitatis Cassoviensis aliarumque civitatum etc. Bártfa 1702. — Wihlkühr u. Bechtspuchle der Sachsen in der Zips. (1370.) Wagnernél: Analecta Scep. I. Bécs 1774. 240—260. lap. — Michnay és Lichner : Buda város törvénykönyve. Ofner Stadtrecht (v. 1421). Pozsony 1845. — Wenzel G.: Das Stadt- und Bergrecht der kön. Freystadt Schemnitz. (13. századból.) Wiener Jahrb. der Lit. CIV. kötetében. 4. Ezelőtt nevezetes szerepet játszott jogunkban az ország kiegészítő és kapcsolt részeinek közgyűléseiken, vagy az úgynevezett tartományi gyűléseken gyakorolt statuarius joga. Ily uton számos, ma már csakis történeti becscsel biró statútum jött létre. így Erdélyben a székelyek és szászok statútumai nevezetesek. A székelyek statútumaihoz az 1451-diki m.-vásárhelyi, 1446. és 1505-ki udvarhelyi, 1506-ki agyagfalvi, de főleg 1555. april 28. udvarhelyi gyűléseiben összegyűjtött. Dobó István és Kendi Ferenc vajdák által megerősített szabályai tartoznak. Foglalatukra nézve lásd (Székely M.) : A nemes székely nemzet constitutiói stb. Pest 1818 című és más alább az irodalmi rovatban felhozott müveket. — Az erdélyi szászok külön joga II, Endrének 1224-diki privilégiumán és később saját gyűléseiken hozott s 1538. Báthory István erd. fejedelem és törvények által (Comp. III. B. 13. C. 4. cikk., 1791 : 13.) megerősített statútumokon alapszik, s ily című gyűjteményben foglaltatik : Statuta jurium municipalium saxonum in Transylv. Brassó 1538., mely utóbb többször és német nyelven is kiadatott s az érdél á törvénytárba is fölvétetett. — A kapcsolt részek vagy társországoknak 1848 előtt nem volt külön törvényhozási s csakis statutumhozatali joga ; azok 1848 előtti statútumaira nézve lásd Kussevich, Kukuljevich s másoknak alább az irod. rovarban felhozott műveit és gyűjteményeit.