Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
198 E. R. HARMADIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. mennyiben azon összeg, melylyel saját felekezeti iskolájok fentartásához (pénzben vagy terményekben) járulnak, nem meríti ki egyenes adójok 5°/0-át. Ott pedig, hol a más felekezetekhez tartozó gyermekek száma a 30-at nem éri el, ezen gyermekek is — amennyiben a szülők oktatásukról más uton nem gondoskodnának — a létező felekezeti iskolába fognak járni, szüleik ezen iskola költségeihez ugyanazon módon és arányban járulván, mint az iskolát fentartó hitfelekezet tagjai. Ily helyeken a hitfelekezeti iskolában a hit- és erkölcstan bizonyos órákra szorítandó, c) Egymástól legfölebb fél geographiai mérföld távolságra levő oly községek, melyek saját erejökből nem képesek törvényszabta elemi iskolát fentartani, e czélra egyesülhetnek s közös népiskolai tanítót tarthatnak, d) A tanyai lakosok gyermekeinek oktatásáról azon községek kötelesek gondoshodni, melyekhez a tanyák tartoznak, és pedig vagy tanyai iskola állítása által, vagy oly határokban, hol a tanyáknak egymástóli távolsága miatt tanyai iskolák a czélnak meg nem felelnénék, járó-kelő (ambuláns) tanítók alkalmazása által, e) Oly falvak és városok községei, melyek kebelökben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polgári iskolákat állítani s tartani fenn. Egymástól legfölebb félmérföldnyire fekvő helységek együtt is állíthatnak fel egy közös felső népiskolát, f) Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn a község lakosai számára, felekezeti különbség nélkül, g) Azon népoktatási tanintézeteken kivül, melyeket a törvény értelmében a községek kötelesek fentartani, a közoktatási miniszternek jogában áll bárhol, ha szükségesnek látja, tisztán államköltségén a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézeteket állítani fel. 1. A községi népiskolák terheit első rendben a község viseli, mely azonban e czélra minden kebelbéli polgárra külön adót vethet ki, mely azonban az állami egyenes adónak 5%-át nem haladhatja meg. Azon községi tagok, kik hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek a községi iskola fentantásához járulni, amennyiben azon összeg, melylyel saját hitfelekezeti iskolájok fentartásához (pénzben vagy terményekben) járulnak, egyenes adóik 5V0-át nem meríti ki. Minden község, mely a törvény értelmében községi iskolát állít fel, köteles fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, s azt évről évre lehetőleg szaporítani ; e végett mindenütt, hol a tagosítás és a legelő elkülönítés még ezentúl fog megtörténni, a fdosztandó közös területnek, mindenki illetményébe beszámítandó, legalább egy század része elkülönítendő. Az iskolaépületek és tanítólak építése és fentartása s az iskolának a szükséges taneszközökkel felszerelése is a községet illeti, mely a szükséges iskolai könyveket és tanszereket évenkint előre beszerezni köteles. Ezeknek vételára a tandíjjal együtt szedetik be. A tanító dijazásáról is — az 1868 : 38., 142. §. értelmében — a község gondoskodik.
