Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

77. §. AZ EGYESÜLÉSI, KÉRVÉNYEZÉSI ÉS SÉRELÉMEMELÉSI JOG. 191 melyek az emiitett háromszori intés után sem akarják vagy nem képesek teljesíteni a törvényben megszabott feltételeket. Ugyanez áll a magánosok és társulatok által felállított tanintézetekről is; melyekben, ha az idézett törvényben (annak 16—22. §§-aiban) meghatározott feltételek meg nem tartatnának, vagy a kormány erkölcsi bajoknak jönne tudomására: a tankerületi iskolai tanács utján most az 1876 : 28. t.-cz. értelmében a közigazgatási bizottság a vizsgálatot elrendelheti s annak eredményéhez képest a tanintézetet bezárhatja; sőt rendkívüli esetben az illető tanintézet működését a vizsgálat lefolyta előtt is felfüggesztheti. 77. §. Az egyesülési, kérvényezési és sérelememelési jog. 1. Az egyesülési jog a magyarországi honpolgárokat eddigi állandó gyakorlatnál fogva kétségkívül megilleti, jóllehet ezen fontos polgári jognak gyakorlata körül törvényeink eddigelé semminemű intézkedést sem tartalmaznak, hacsak az 1840: 18. és 19. t. czikkeknek a közkereseti, részvénytársaságok és kereskedői testületekre vonatkozó intézkedéseit ide nem számítjuk. Addig tehát, míg a törvényhozás ezen érvényes fenálló jogot a közérdek szempontjából szabályozni fogja, azon eddigi gyakorlat irányadó, melynél fogva a kormány által érvényesített állami főfelügyelési jog megkívánja, hogy minden társulat és egyesület czéljai, — illetőleg alapszabályainak a kormány által való megvizsgáltatása és jóváhagyása alapján keletkezzék — minden máskép létrejött társulat és egyesület kir. szabályrendeletek által tiltott titkos társaságnak tekintetvén (Helyt. tan. int. 1795. jun. 23. 13193. sz.). 2. A kérvényezés a honpolgárokat egyenkint és testületileg véve is megillető az a jog, melynélfogva kérelmökkel a király, az országgyűlés és hatóságok, illetőleg a kormány elé járulhatnak. A kérvényezési jog tárgyát mindig valamely köz-, vagy magánérdek előmozdítása képezi; mert jogsértés ellen, amennyiben magánjogok sértettek meg, az illetékes bíróságok nyújthatnak egyedül orvoslást, polgári és alkotmányos jogok megsértése esetében a sérelememelés vagy az alkotmányos panaszjog segíthet. E jog a magyarországi honpolgárokat már az aranybulla első pontja és ezenkívül az eddigi folytonos gyakorlatnál fogva is megilleti. A király elé kérelmével mindenki személyesen járulhat s ily alkalommal azt írásba foglalva annak átnyújthatja. Evégre a király gyakran szokott úgynevezett általános kihallgatást tartani, mely rendesen közhírré tétetik* Az országgyűlés, illetőleg annak képviselőhá-