Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

74. 8. A VALLÁSSZABADSÁG. 185 hogy a bűnügyre való bizonyítékot tartalmaznak. Mert különben az illetéktelen és jogtalan levélfelbontás, mint magánvétsőg, száz forint birság alá esik (1723 : 59). A száműzetést, szabadságvesztést, katonának állítást és belföldiekre nézve az országból való kiutasítást, mint szabadságbüntetéseket szintén a gyakorlat és a haladó kor szelleme végkép megszüntették. A személyes szabadságból önként következik továbbá a jog, hogy mindenki hivatásának megfelelő életpályát választhat, ipart és kereskedést a törvényszabta feltételek megtartása mellett, az állam területén bárhol szabadon űzhet (1872 : 8.), az ország bármely részében szabadon letelepedhetik. A kivándorlás törvényeink által eltiltva nincs s legfeljebb a védelmi kötelesség teljesítése tekintetében korlátoltalak (1868 : 40., 55. §. és 1868 : 41. 24. §.). Mindenki a törvény oltalma alatt állván, jogait szabadon érvényesítheti s senkit illetékes Lírájától elvonni nem szabad (1869 : 4., 20. §.); személyek vagy javak nemesi és nem-nemesi minősége sem a birói hatáskör és illetőségre, sem az eljárásra nézve különbséget nem tesz (1868 : 54., 15. §.). A bírónak szoros kötelessége levén a törvények és ezek alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek s a törvényszerű szokás szerint eljárni és itelni : a birói önkény ellen mindenki biztosítva van (1869 : 4., ]9. §); különben is a bírák felelősségét törvény szabályozza. 74. §. A lelkiismereti vagy vallásszabadság. A személyes szabadságnak egyik kiegészítő elemét a lelkiismereti vagy vallásszabadság képezi, mely nálunk az abból folyó jogokkal együtt csak a törvényesen bevett vallásokat követő honpolgárokra s ezeken kivül az 1768: 17. t.-cz. óta az ország izraelita lakosaira terjed ki. Bevett vallás az, melyet a törvény Magyarországon érvényes vallásnak elismervén, követőit jogokkal, nevezetesen a politikai és polgári jogok- és igy a vallás szabad gyakorlásának jogával is felruházott. Törvényesen bevett vallások pedig a római és görög kath., a görögkeleti (nem egyesült), a két protestáns és az unitaria vallás. Ezen törvényesen bevett ker vallástkövetőkre nézve az 1848: 20. t.-cz. a tökéletes egyenlőség és viszonosság elvét mondta ki, melynek alapján a törvényesen bevett ker. vallásfelekezetek kölcsönös egyenjogúságát az 1868: 53. t.-cz. részletesen is szabályozta. Jelenleg tehát az idézett 1868 : 53. t.-cz. értelmében a törvényesen bevett ker. vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyát a következő elvek szabályozzák. Először is a törvény által megállapított feltété-