Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

172 E. K. HARMADIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. az iskolák azonban csak akkor, ha a közoktatást szabályozó törvények rendeleteinek megfelelnek. A magán intézetek és egyletek nyelvét az alapítók határozzák meg; a társulatok s az általok létesített intézetek egymás között saját nyelvükön is érintkezhetnek; de a községek, törvényhatóságok és ezek közegeihez vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető község vagy törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét kell használniok; az állam, saját községök, törvényhatóságuk és egyházi hatóságukhoz intézett beadványaikat saját nyelvükön is benyújthatják. 3. a) Az egyházközségek, egyházi lélsőségeik törvényes jogainak sérelme nélkül, anyakönyveik vezetésének s egyházi ügyeik intézésének, nemkülönben iskoláikban — az országos iskolai törvény korlátai közt — az oktatás nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. b) A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmagok állapítják meg a tanácskozás,jegyzőkönyv, ügyvitel és egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét; de ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna: az állami felügyelet szempontjából a jegyzőkönyvek egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjcsztendők. Ha pedig különböző egyházak érintkeznek egymással, vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy azon egyháznak nyelvét használják, amelylyel érintkeznek, c) Egyházi felsőbb és legfelsőbb hatóságok az államkormányhoz intézett beadványaikban ügyviteli vagy jegyzőkönyvi nyelvöket s hasábosán az állam hivatalos nyelvét; a törvényhatóságokhoz intézett beadványaikban az állam nyelvét, vagy, ha több a jegyzőkönyvi nyelv, azok bármelyikét; az egyházi községek pedig mindezen hivatalos érintkezéseikben az államkormány és saját törvényhatóságaik irányában az állam hivatalos nyelvét vagy saját ügykezelési nyelvöket; más törvényhatóságok irányában pedig az illető törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használják. 4. Ami a nyelv használatát a törvénykezés terén illeti: a) az ország minden lakosa azon esetekben, melyekben ügyvéd közbejötte nélkül akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbízott által veszi a törvény oltalmát igénybe : saját községe bírósága előtt anyanyelvét, más községi bíróság előtt az illető község ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét; saját járási bírósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét; más bíróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a melyhez az illető bíróság tartozik, b) A bíró az előbb említett esetekben a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; a kihallgatást, tanú-