Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
168 E. R. HARMADIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. engedelmével koltÖzködhetik ki az országból — háború idején kiköltözködési engedély épen nem adatván. 68. §. Állampolgári jogegyenlőség. Az állampolgárság azokon a jogokon kivül, melyek egy bizonyos államhoz való állandó tartozási viszony természetéből folynak, vagyis az úgynevezett politikai jogokon kivül még mindazokat a polgári jogokat is magában foglalja, melyek az állampolgárokat, mint az állam egyes tagjait, az állam által biztosítandó személyiségük lényegénél fogva egyénileg, és testületileg véve is, ugy személyi, mint vagyoni viszonyaik tekintetében megilletik. Az alkotmány által biztosított ezen jogok élvezete minden állampolgárra kell, hogy különbség nélkül kiterjedjen, ép ugy, mint a hogy az állampolgári jogoknak megfelelő kötelességeket minden állampolgárnak kivétel nélkül teljesíteni s az állami közterheket egyaránt viselni kell. Rendi előjogok és egyes kiváltságos osztályok léte, az állampolgári jogok és kötelességek egyenlőtlensége, valamint az állam valódi eszméje és szerves lényegével, ugy a minden személyiségnél azonos jogok és szabadság egyenlő természetével ellenkezvén, jogtalan, s korunkban, az állampolgári egyenlőség társadalmi korszakában, már tarthatatlan is. Ep azért már általános elismerést vivott ki minden müveit állam alkotmányában az állampolgári jogegyenlőség, mely a törvény előtti egyenlőségen kivül az alkotmány által biztosított jogoknak minden honpolgárra való egyenlő kiterjesztésében és a közterhekuek egyenlő viselésében, illetőleg az állampolgári kötelességeknek különb- ség nélküli s személyes teljesítésében áll. Hogy a szorosan vett állampolgári vagyis politikai jogok gyakorolhatására bizonyos kellékek kívántatnak az állampolgárok részéről: ez koránsem rontja le az állampolgári jogegyenlőséget, ha e kellékek csakugyan olyanok, hogy minden állampolgár által különbség nélkül és könnyen megszerezhetők, illetőleg, ha azok birtokában mindenki részt vehet az illető jogok szabad gyakorlásában. Hazánknak a királyság alakítása óta, a történeti fejlődés folyamában létrejött s 1848-ig fenállott társadalmi szervezete értelmében csak a nemesség, illetőleg a négy országos rend tagjai részesültek a szorosan vett állampolgári, azaz politikai, nemcsak, hanem még a legfontosabb polgárjogok élvezetében is; a haza többi nem-nemes lakosai míg politikai jogokkal épen nem birtak, másrészt egyéb polgári és magánjogaik tekintetében is sok korlátozás és megszorításoknak voltak alávetve — főleg a pórlázadásra hozott 1514-diki törvények óta.
