Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

156 E. R. MÁSODIK SZAK. ÖTÖDIK FEJEZET. Fejér, Győr, Komárom, Mosony (Pozsega), Somogy, Sopron (Szerem) Tolna, Vas (Verőcze), Veszprém, Zala; a tiszán inneni kerületben 10: Abauj, Beregh, Borsod, Gömör, Heves és Külsőszolnok t. e., Sáros, Szepes, Torna, Ung és Zemplén; a tiszántúli kerületben 15: Arad, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Kraszna, Krassó, Máramaros, Szabolcs, Szathmár, Középszolnok, Temes, Torontál, Ugocsa és Zaránd. Ezekhez járult Kővárvidéke, a Jászkun-, Hajdú- és a XVI szepesi városok kerülete — a nagykikindai és tiszai koronái kerületek nem képezvén külön törvényhatóságot. A megyék, illetőleg vidékek és kerületek a területökön levő s alájok rendelt községek tekintetében több vagy kevesebb számú járásokra, alkerületekre stb. voltak ismét felosztva. A megyék területén lévő sz. kir. városok azoktól független és önálló törvényhatóságot képeztek, illetőleg képeznek. Volt pedig 1848 előtt sz. kir. város Magyarországon a mai Slavoniához tartozó Pozsega és Eszék városokkal együtt, ha az 1848 előtt beczikkelyezve nem volt, de privilégiumot nyert, Arad, Bártfa, városokat is számítjuk, összesen 45. U. m. 24 tárnoki: Arad, Bártfa, Buda, Debreczen, Eperjes, Győr, Kassa, Kismárton, Komárom, Korpona, Kőszeg, Modor, Nagyszombat, Pest, Pécs, Pozsony, Soprony, Szabadka, Szakolcza, Szatmár-Némethi, Szeged, Temesvár, Újvidék, Zombor; 21 személynöki: Bazin, Esztergám, (Ezék), Szckesfejérvár, Késmárk), Lőcse, (Pozsega), Buszt, Kisszeben, SzentgyÖrgy, Trencsin, Zólyom, valamint a személynöki városokhoz számított sz. kir. bányavárosok: Baka-, Béla-, Besztercze-, Breznó-, Körmöcz-, Libet-, Nagy-, Selmecz- és Újbánya. 1848-tól fogva az 1876: 20. és 23. t. cz. életbeléptetéséig több rendbeli változás állott be; az 1848: 30. t. cz. szerint pedig Szerém, Verőcze és Pozsega a társországok területéhez számíttatott; az 1870: 42. t. cz. által a nagykikindai kerület önálló törvényhatósággá alkottatott, a sz. kir. városok száma pedig 50-re emeltetett, habár Eszék és Pozsega nem is az anya, hanem a társországok városai közé számítandó, az ezáltal negyvenháromra olvadt számát a sz. kir. városi törvényhatóságoknak az 1871: 42. és egy 1873: 11. t.-cz. által Baja, Göllniczbánya, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nagyvárad, Versecz, Zilah törvényhatósági joggal felruháztattak. Végre az 1873 : 27. t.czértelmében még egy vármegye: Szörény alakittatott a volt román bánsági ezredből és a volt szerb-bánsági ezred 12-ik századából, a sz. kir. városok száma pedig 3-mal: Pancsovával, Fehértemplommal és Karansebessel szaporodott. Az 1868: 43. t.-cz. által Erdély területe Magyarországgal teljesen összeolvasztatott. Volt pedig ekkor Erdélyben 8 megye: Do-