Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

62. §. AZ 0RSZÁC4 TERÜLETÉHEK POLITIKAI FELOSZTÁSA. 155 baloldali szélén fehér felhőkből kinyúló s kivont kardot tartó páriGzélos ezüst kar. 2. Szerbországé a vörösmezejü czíroerpaizs, közepén egy jobbra néző vadkan fő, melynek fölfelé álló szájnyílásába egy arany nyíl van belőve. 3. Bolgárország czimerpaizsán kék mezőben négy. azaz két-két széltében húzott, ezüst szalag közt levő veres mezőn fehér farkas ugrik elő. jobb felé tartva. 4. Kumania czimere, kék mezőben jobb felé ágaskodó sugár s kétfarku aranyszínű koronás oroszlán, a czimerpaizs alsó jobb szögletében balra fordult ezüst holdszarv, a felső bal szögletben ezüst csillaggal. 5. Galicziáé : széltében húzott veres vonallal, középen kétfelé osztott kék paizs, felső részében fekete s jobbra néző csókával, alsó részében pedig három hegyes águ koronával, melyek közül egyik középen, kettő pedig alatta rajzoltatik. 6. Lodomeria czimere egy kékmezejü paizs, mely két, felváltva veres és ezüst koczkákból álló, vízszintes gerendapár által három részre van felosztva. IV. A magyar nemzeti szin: az ország czímerének színeiből vett vörös-fehér-zöld. Az 1848 : 21. t.-cz. a nemzeti szint s az ország czímerét ősi jogaiba visszaállította, a háromszínű rózsát polgári jelképül újra fölvette, s megállapította : hogy minden középületnél s közintézetnélj minden nyilvános ünnep alkalmával, és minden magyar hajón a nemzeti lobogó és ország czimere használtassék. — A kapcsolt részeknek, mind ezen, mind az 1868: 30. t. cz. által szabadságára hagyatott, hogy határaik között belügyeikben saját országos színeiket és czímeröket használhassák, az utóbbit mindazonáltal sz. István koronájával fedve. 62. §. Az ország területének politikai felosztása. ^Magyarország, valamint társországainak is politikai felosztása a régi törvényhatósági rendszeren alapul, mely szerint az ország már a királyság felállítása óta várkerületekre, illetőleg megyékre osztatott, melyekhez idő folytán hasonló törvényhatóségi szerkezettel biró vidékek és kerületek járultak. A megyék, vagy a mint a székely és szászföldön nevezték, székek, számában, valamint szervezetében is, többször változás történt, némely nagyobb kiterjedésű megyék feldaraboltatván, több kisebb pedig egymással egyesíttetvén. Magyarország szorosan vett anya területe 1848 előtt, a fiumei kerületen kivül 52 vármegyére (e számban 1848 előtt a mai Slavoniát alkotó drávántuli megyék és a »partium« is jogosan beszámíttatván, egy vidékre és három kerületre oszlott. U. m. volt a du n áninneni kerületben 13 megye: Árva, Bács-Bodrog t. e., Bars, Esztergám, Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt t. e., Pozsony, Turócz, Trencsén. Zólvom: a dunántúli kerületben 14: Baranva,