Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

61. §. MAGYARORSZÁG S TÁRSORSZÁGAINAK CZIMEREI. 153 61. §. A magyar s z. korona, társországai s egykori tartományainak czimerei. I. Magyarország czímere egy hosszában kétfelé osztott vörösmezejü paizs, melynek jobb felén négy, széltében egymás alá húzott ezüst szalag, bal felén pedig hármas zöld dombon arany koronából kiemelkedő kettős kereszt van. Az országnak igy összeállított s jelen alakjában is már századok óta használatban levő czimere nem egykorú ugyan a királyság felállításával, de annak egyes alkatrészei már az Árpád-királyok idejében előjönnek. Nevezetesen ami a kettőskeresztet illeti, az a magyar királyságnak eredeti és igy legrégibb keresztény czímere, melyet II. Sylvester pápa szent Istvánnak — apostoli buzgalma és fáradozásainak elismeréséül — s általa utódainak is akkép adományozott, hogy azt »magok előtt vitethessék« — tehát czimerül. Az Árpád-királyok pénzei és pecsétéi kétség kívül helyezik, hogy alattok a kettős kereszt az ország czímere volt. De a négy szalag is — mely a nemzetnek századok ótá élő s Verbőczy által is kifejezett (Hk. I. 11. cz. 3. §.) tudomása és meggyőződése szerint Magyarország négy főbb folyóit jelenti — előjön már az Arpád-királyok alatt azok pénzein, és különösen Imre és II. Endre pecsétéin; sőt a négy folyam hazánk területének legrégibb, tehát még a magyarok előtti czímerére emlékeztet. A hármas halmot szintén fölleljük már az Arpád-királyok alatt, habár koronázatlanul, amint ezt Kun Lászlónak egy 1276-ki pecsétje és III. Endre két nejének — Fenenne és később Ágnesnek — pecsétéi elég világosan bizonyítják. A^czimerpaizs feletti korona is, eredetére nézve az Árpád-királyok korára utal, amennyiben tudjuk, hogy I. Endre, Imre, II. és III. Endre királyok pecsétéin már feltalálható. Országunk czímerének felhozott különböző alkatrészeit a vegyes házból származott királyaink egyesítek. Nagy Lajos volt első, aki pénzein először egyesitette ugyanazon paizsban a hármas halmon álló keresztet a négy folyóval. Az ekkép egyesitett czimerpaizs fölé az ország lakosainak 1385-iki pecsété már nyílt koronát is, habár ekkor még ferde alakban, helyezett, egyenes alakban is a nyilt korona a többi alkatrészeket magában foglaló czimerpaizs felett, Hunyadi János kormányzó, Mátyás és II. Ulászló királyok pecsétéin folyvást szemlélhető lévén, sőt már az I. Ulászló korában vert pénzek is a czimerpaizs felett egyenes alakban nyilt koronát tüntetnek fel. Zsigmond alatt pecsétéin a kettős kereszt koronás hármas halomra volt tűzve. A vegyes házból származott királyaink egyesítették tehát országunk