Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

60. §. MAGYARORSZÁG S A HOZZÁ TARTOZÓ RÉSZEKNEK EGYSEGE. 151 ÖTÖDIK FEJEZET. Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása. 60. §. A magyar sz. koronához tartozó területrészek egysége és integritása. Magyarországnak, szorosan vett anyaterületén kivül, a vele ujbó] egyesült Erdélyt, a fiumei kerületet az 1868 : 30. t.-czikk értelmében vett Horvát-, Slavon- és (a visszacsatolandó Dalmát-) országokat ma­gában foglaló területe : a magyar korona egységes, osztliatlan és ezen egysége és összeségében, a többi európai államok- s az ausztriai tar­tományoktól is elkülönitett és önálló, független magyar királyságot alkotja. Magyarország s a hozzátartozó részek ezen egysége oszthatat­lansága, — mely a királyi, mint legfőbb állami hatalom jeléül szol­gáló magyar sz. koronában birja jelképes kifejezését — és ezen egy­séges és oszthatlan terület épségének sértetlen megtartása alkotmá­nyunk alapelveiben gyökerezik; melyek nemcsak világos törvények­ben, milyenek az 1715: 3.t.-cz.mint alaptörvény, és az 1791: ll.t.-cz., biztositják az ország területének, hozzátartozó részeinek és határainak épségét és elidegenithetlenségét, hanem ezenfelül még, ugyancsak alaptörvények által, minden magyar királynak megszabják, hogy a trónralépésök alkalmával mulhatlanul kiadandó hitlevél- és leteendő koronázási esküben, magokat az ország területi épségének sértetlen fentartására, Magyarország és társországai mindazon részeinek, nie­lyek már visszaszereztettek, vagy ezután fognak visszaszereztetni az ország, illetőleg társországainak való visszacsatolására, valamint arra is kötelezik, hogy Magyarország és társországainak határait és mind­azt, ami ezen országokhoz bármi jogon és czimen tartozik, el nem ide­genítik, sem meg nem csonkitják, sőt amennyire lehet, gyarapítják és kiterjesztik. A területi épség azonban nem csak abban áll, hogy az ország területéből semmi el ne idegeníttessék, hanem az a politikai in­tegritást is magában foglalja. Azért, midőn az országnak vala­mely része, vagy a magyar koronához tartozó valamely ország a kor­mány által akadályozva van abban, hogy az ország legfontosabb poli­tikai működéseiben részt vehessen, vagy épen az ország törvényes köz­igazgatási szervezetéből mintegy kiszakitva, az ország többi részeitől elkülönítve, idegen rendszer és intézmények szerint, habár ugyanazon

Next

/
Thumbnails
Contents