Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

40. §. AZ EGYKORI DRÁVAMELLÉKI MAGTAR MEGYEK. joggal, hogy közgyűléseket tarthatott, a magyarországi törvényekkel nem ellenkező helyhatósági szabályok (statútumok) hozatala végett, ép ugy, mint Erdély vagy Magyarországnak is egymáshoz közel fekvő több megyéi együtt u. n. tartományi gyűléseket tarthattak, a nélkül, hogy ezért Magyarország kiegészítő részei megszűntek volna lenni. 1. Arra nézve, hogy a régi Slavonia a vezérek korától fogva Magyarországhoz tartozott, lásd Béla király n. jegyz. 4., 38., 43. fejez, és Bih. sz. Konstantin császár munkáit a »Magy. Akad. phil. törv. és tört. Értesítőjében 1860. 139—140., 154—155. lap. Hogy sz. István és í. Endre királyok idejében szintén Magyarországhoz tartozott, azt a zágrábi egyház régi hagyományán kivül — melyet Kerchelich td. m. 10:>. lp. felhoz — bizonyítják sz. Istvánnak egy 1019. kelt (Fejér Cod. Dipl. I. 304. lp.) és egy másik oklevele' (Fejér Cod. Dipl. II. 406. lp.); I. Endre korára nézve Kerchelichnek id. m. 103. lp. felhozott bizonyítékán kivül'Badó Nándornak 1057. I. Endre által megerősített oklevele (Fejér Cod. Dipl. I. 394. lp.) 2. Hogy e földterület a Duna. Dráva és Száva között, vagyis az egykori »Pannonnia interamnensis, Pannónia Savia« a magyar uralom alatt a legrégibb időktől fogva Slavonia névvel jelöltetik s Magyarország kiegészítő része volt, azt minden kétségenkivül helyezik a XT-ik századtól feni evő teljes hitelű oklevelek, melyeknek Gyurikovits kitűnő) művében »De sitii et ambitu Slavoniae« III. R. és utána Palugyay »A kapcsolt részek«-ben 231—252. lp. egész halmazát hozzák fel s azoknak bizonyító ereje bárkit is feltétlen megadásra kényszeríthet. — Gyurikovits, Palugyay s az általok idézed írók művein kivül lásd még e tárgyra vonatkozólag ; Szalaynak »A horvát kérdéshez« cz. jeles dolgozatát, s az én »Báni Méltóság cz. művemet, melyben különösen Slavonia egykori állására és közjogi viszonyára nézve sok uj adat és bizonyíték foglaltatik. Igen érdekes Botka Tivadarnak (»Az 1843/4. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy felvilágosítva*) értekezése is, melyben a Slavonia és Horvátország közti lényeges különbségeket kitünteti. 40. §. Az egykori drávamelléki magyar megyék, vagyis a mai Slavonia. Ha már a régi Slavoniára nézve is bizonyos, hogy a honalapítástól kezdve folyvást Magyarországhoz, mint annak kiegészítő része tartozott, ugy ép oly bizonyos, sőt, lehetne mondani, még bizonyosabb az, hogy a mai Slavoniát alkotó drávamelléki megyék, t. i. a mai Szeréin, Verőcze, Pozsegamegyék, s az egykori Valkó helyébe lépett bródi, péterváradi és gradiskói katonai végvidékek területe, az ország valóságos anyaterületeként, tehát mint valóságos magyar megyék a honalapítástól fogva egész a mohácsi vészig Magyarországhoz tartoztak, s ilyetén jellegök a mohácsi vészt követő időkig soha kérdés alá som került. Mert a nevezett terület magyar jellegét, és azt, hogy az említett megyék a honfoglalástól kezdve egész addig, mig a mohácsi vész után a törökök által el nem foglaltattak, mint valóságos magyar megyék az ország anyaterületét képezték, s még Slavoniához, az egy. 7*