Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

39. §. A RÉGI SLAVÖNIÁ; 97 ban a magyarországi vármegyéknek Slavonia megyéi egyenesen a magyar megyék közt, s illetőleg vegyesen azokkal soroltatnak elő. II. Ulászló volt az első király, aki, egyedül politikai okból, Slavoniának, mint országnak, czímert adott, s nevétczimeiközé fölvette; tette pedig ezt azért, liogy volt vetélytársa, Corvin János, Slavonia herczege felett felsőségét kitüntesse. De továbbá kétségtelen az is, hogy Slavonia megyéinek — Zágráb, Várasd, Kőrös és az egykori Zagoria, mely Mátyás király idejében lett megszüntetve (1486 : 50. tez.) —• szervezete a magyarországiakkal mindenben egyenlő és hasonló volt, s főispánjait, a király nevezte ki, míg a régi Horvátország ősi megyei szervezetében meghagyatván, megyéi egyes előkelő családok hűbéri természetű birtokaiból állottak; amiértis a horvátországi megyék nem voltak oly municipiumok, mint a magyarországi és slavoniai megyék s nem volt azokban az önkormányzatnak semmi nyoma. Slavonia nemesei egyenkint, majd a képviselet meghonosultával, mint a magyarországi megyék, megyénkint küldött követeik által jelentek meg a magyar országgyűlésre, - Horvátországtól e tekintetben is különbözvén. Az igazságszolgáltatást illetőleg Slavonia bánja nem birt legfőbb hatósággal, hanem a magyar kir. kúria volt a legfőbb igazságszolgáltatási hatóság nemcsak Slavoniára, hanem még — mint látni fogjuk — Horvátországra nézve is. A Slavonia számára Zágrábban feh'illított báni törvényszéknek hatásköre Horvátországra nem terjedt ki, mert ott Kninben külön báni törvényszék létezett még oly időszakban is, midőn egy bánja volt mind Slavoniának, mind Horvátországnak. 2. Slavoniának, mint kiegészítő résznek közjogi viszonyán még a mohácsi vész sem tett eleinte változást, mert ez időtől fogva is, a törvények és oklevelek tanúsága szerint, folyvást Magyarországnak kiegészítő része volt és Slavonia névvel jelöltetett. Legyen elég e tekintetben az 1542. évi pozsonyi országgyűlés 43. tcz. 7. §-át; az 1552 : 16 tcz. 3. §-át; 1569 : 42. tczikknek bevezet, és 6. §-át: 1572 : 7.; 1574: 16. és 18.; 1593 : 9.; 1594: 8.; 1622 : 13., 2. §.; 1630 : 45.; 1647 49.; 1655: 30., 7. §.; 1662: 38. stb. tczikkeket fölemlíteni. — A mohácsi vészt követő időkben azonban a régi, a tulaj donképeni Horvátország legnagyobb része, még pedig állandóan, a török uralom alá kerülvén, lakosai közöl legtöbben a szomszéd Slavoniába, vagyis a mai Horvátországba, költöztek át s ott telepedtek le. Ezen horvát lakosokról azután Slavonia, a török foglalástól való megvédése miatt 1534-től folytonosan ott tartózkodó katonaságnak, majd az ott állandóan felállított és szervezett katonai végvidékeknek idegen és e földteriilet viszonyaival ismeretlen parancsnokai által, hivatalos irataikban is, Horvátországnak kezdett elneveztetni, s ez elnevezés, a JNORBTM Y : ÁLLAMJOG. 7