Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— 82 Elég legyen e tekintetben állításom bebizonyítására azon oklevelekre utalnom, melyek e tárgyra vonatkozólag Fejér Cod. Diplomaticusában feltalálhatók. Ilyenek különösen a már idézetteken kivül: II, 155. és 365. lp.; III, 214—226. és 247—249. lp.; IV, Vol. 1, 255; Vol. % 308 (ez különösen fontos), 347—349.és493. lp.; VII, Vol. 4, 155,156, 163—164 lp.; Vol. 3, 146. lp. sat. sat. Ezek közöl mutatványkép ide igtatjuk IV. Lászlónak Pál dalmátiai bánhoz intézett parancslevelét: „Ladislaus Rex Hung. sat. Paulo bano salutem et gratiam. Conquesti sunt nobis communitas civium de civitate nostra Traguria, quod tu ipsos non desistis molestare, petendo ab eis obsides, ut tibi teneantur deservire, et faciendo descensus super terris eorumdem et alias quam plures iniurias irrogans. Verum cum nos hospites nostros nolumus per quempiam molestari seu etiam gravari, tibi mandamus firmiter per praesentes, quatenus a molestationibus eorumdem civium Trag. omnino retineas manus tuas, non permittendo eosdem nec per fratres tuos seu alios quoslibet aut per cives Spalat. et de Sibenigh aggra vari, et si obsides ipsos recepisses, reddas et restituas. Aliudnon facies sicuti gratiam nostram coram habes. ludices existentes in civitatibus de Traguria, de Sibenigh et de Spalato nisi de regno nostro ullatenus patiaris; populos etiam qui de Spalato pro fidelitate nobis debita sunt expulsi, ad eandem civitatem auctoritate nostra introducas, restituendo omnia bona et possessiones eorumdem. Dátum Budae 1274. aug. 15. Körvonaloztuk tehát ekkép a bán törvényes hatáskörét ezen korszakban, melyben az a legszélesb kiterjedésű, valamint maga a méltóság a legfényesb kitüntetési polc vala; talán azon egyetlen egyet nem említvén meg, a mit úgyis igen természetesnek találhat bárki, hogy mint ily fényes méltóságot viselő elsőrendű országbáró, a magyar