Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— 26 IV. A báni méltóság a nemzeti fejedelmek alatt. A VH-ik század első felében mai hazájokba bejött horvát nép az, melynél a báni méltóságot hiteles adatok tanúsága szerint feltalálhatjuk. Történetöket ezen korszakban láttuk már; felemiitök, hogy fejedelmeik voltak. Lássuk most, hogy mik voltak a bánok, kikről, hogy léteztek, tagadni nem lehet. Sokan azon hitben s illetőleg nézetben vannak, hogy történelmök ezen korszakában is, mint előbb, fejedelmök nem volt; hanem a régi s különösen a nomád népeknél divatozó patriarchális szerkezettel birtak volna; ezt látszik bizonyítani magának Const. P.-nak előadása is, midőn azt mondja: „principes hae gentes non habent,praeter zupanos senes , quomodo etiam reliqui Sclavorum populi." — Hogy azonban C. P. ezen szavait kétségenkivtíl az ezen korszak előtti időre kell érteni, kitetszik ugyanannak további előadásából, midőn azt mondja, hogy az avarok legyőzése után „ Porynits fejedelmök" alatt a ker. vallást felvették; az országot 11 megyékre, zsupániákra oszták fel, melyek elszámlálásánál hozzá teszi, hogy „ipsorumque Banus tenet Cribassam, Litzam et Guteczam", világosan megkülönböztetvén ezáltal a fejedelemtől a bánt; majd ismét a horvátok történelmének előadásában tovább haladva, bizonyos Myrostlab horvát fejedelemről azt mondja, hogy miután 4 évig viselte a fejedelmességet, Pribunius bán által megöletett. „Atque haec quidem potentia eius et copiae fuere — úgymond a h. nemzet hadi erejét fölemlítvén — usque ad principatum Cresemere; quo mortuo, Myrostlabiis filius, postquam quadriennium gcnti praefuit, aPribunio Bano interfectus est" stb.1) Ezen szavak által, ugy hiszem, eléggé világosan kimu*) De adm. imp. c. 31.