Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— 113 közöl egy pár fontosabb argumentummal ezen napnál világosabb igazságot az e tárgyban elfogultak előtt is szemlélhető vé tenni. Az érveket, melyeket felhozandó vagyok egykorú oklevelek s országgyűlési törvényekből, tehát oly kútfőkből merítem, melyeknek hitelességét józanul senki sem vonhatja kétségbe. Az említett megyék ugyanis mint magyar, és nem Szlavóniához, ennél fogva nem is a bán hatásköréhez tartozók említtetnek a következő e korszakbeli hiteltérdemlö oklevelekben: Az ország bárói 1416-ban Pécsett tartott gyülésökből kelt oklevelökben Szerem és Valkó megyét Szlavóniától elkülönözötten említik, midőn bizonyos segedelmi pénzek beszedése végett a nevezett két megyébe másokat és Szlavóniába ismét másokat küldenek: „ad Slavoniam ordinamus duos: Eberhardum Episcopum Zagrabiensem et Dionysium de Marcali; ad Comitatum Simeg eundem Dionysium Marcali etc. ad Comitatatus Valko et de Sirmio Danié lem filium Lachk, Desew de Gara, Philipum de Korog."1) Ugy hiszem, hogy ennél világosabban már alig lehetne megkülönböztetni valamit, mint ez okmányban a két megyét Szlavóniától megkülönböztetve látjuk. Ugyanígy van megkülönböztetve, s illetőleg mint „intra ambitum Eegni Hungáriáé existens" említve, Valkó megye Zsigmond király 1427. Gara Jánosnak, Miklós nádor fiának, részére tett adománylevelében.2) — Ugyanez tűnik ki Szerem és Valkót illetőleg Albert királynak 1439. máj. 28. kibocsátott parancsleveléböl3), melylyel meghagyja, hogy a boszniai eretnekek nyomozására kiküldött Marchia Jakab szerzetest és embereit ne bántal») Fejér Cod. Dip. X, 8, 564-569. lp. "j U. o. X? 6, 860-867. lp. 3) Koller Josephus : História Episeopatus Quinquecl. T. 3. H77. Lásd U. oi 856 és 398. Ipokat. 8