Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

IV. A tisztviselő-választásról terjesztett hamis tanok

— 71 — denkori többségével az egész megyei lakosság politikai közvéleményét képviseli. Továbbá a közigazgatás föladatai ma már oly neműek, hogy a helyhatósági tisztviselő teendőinek fele állami közigazgatási ügyekből áll, mikbe a megyének beleszólni sem lehet a nélkül hogy körét át ne hágná, s a kormányszerv működését ne zavarná. A megyebizottmányok részéről tehát, kik nem egyebek mint helyi érdekek képviselői, képtelen és nevetséges praetensio szabályul állitani föl: mint — az igaz csak néhány megyében történt, hogy a megyei tisztviselő, mintha csak az ő tisztviselőjök volna, és nem az országé, ép ugy mint az országgyűlési képviselő nem csak a kerület hanem az ország képviselője — ne engedelmeskedjék ministeri meghagyásnak, ne hajtson végre rendeletet előbb, mig a megyebizottmány által arra parancsot nem kap! És ugyan ezen oknál fogva, mert a helyhatósági tisztviselő nem csak a helybeli közigazgatás szempontja alá esik, hanem az országos ügyek kormányzatának tényezője is: választása nem pusztán helyi érdekű, — még kevésbé képezhet helyhatósági jogot. De ha már a közigazgatási tisztviselők választása a megyebizottmány által a régi megyei praxis által legkevésbé sem igazolható, mert a viszonyok lényegesen mások, mit szóljunk a bíróságok választásáról? Mondatott, hogy a törvénykezés nem helyhatósági, hanem államjog. Azelőtt a megye (s nagyon korlátolt mérvben a sz. k. város is) a törvényhozói, birór s végrehajtó hatalom osztályosa volt.