Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

II. A megyerendszer körüli előítéletek és áltanok

— 45 — leltettek meg a reformeszmék." Es az ég tudja mit mindent! Ne cifrázzuk föl a történetet politikai kegyelet poesisével! Menyiben volt a municipium alkotmányunk palládiuma — arra megfelel alkotmányunk állapota 1790-től 1848-ig. Hátrább nem is szükség menni; pedig igen tanulságos II. Józsefnek nyilvánvaló — Mária Theresiának kissé takargatott absolutistikus uralkodása, mely utóbbi ellen senki sem zúgolódott, mert — a privilégiumaiban kiméit aristokratia vele meg volt elégedve. Hanem az alkotmány helyreállítása — 1791 — óta (elfeledtük-e már?) hogy a legfontosabb államügyekben országgyűlésünk még „pour la forme" sem kérdeztetett meg? Háborúk indíttattak — békék köttettek; Magyarország gyűlésének csak midó'n már nagy volt a szükség — jelentetett be, hogy — subsidium kellene. 1811-től 1815-ig — a béke vég megkötéséig — sőt 1825-ig országgyűlés sem hivatott egybe. Hanem hogy határozzon az országgyűlés: vájjon a francia köztársaság, később Napóleon ellen folytattassék-e a háború? vagy hogy a megkötött békét ratificálja-e? ilyesmiről szó sem volt. 1815-től 48-ig a bécsi kormány — mely tacite a mi kormányunk is volt, — Magyarországnak nem volt nemzeti kormánya, csak közigazgatása, melynek élén állt — a bécsi ministerium alá rendeltségben a — cancellaria; — 1815-től teliát 1848-ig a bécsi' kormány a legdühösebb alkotmányellenes politikát követett; azt egész Európában fegyverrel vagy sok millióra menő pénzzel támogatta: ezen absolutistikus irány a legkiáltóbb ellentét és veszély volt Magyarország alkotmányára nézve: volt-e a kormánytalan Magyarországnak alkalma az ellen tol-