Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 81 bizottmányok tagjainak többsége egyenkint azon véleményben van, hanem az, hogy mint megyei határozat mondatott ki. Miután Ghiczy Kálmán ur világosan kijelenti, hogy a megyebizottmányi nyilatkozatok sem követi utasitások, sem petitiók, sem a parlamentarismus ellen intézett törekvések lenni nem akarnak, de épen azon tiszteletnél fogva, melylyel minden megyei bizottmány iránt viseltetünk, feltennünk csakugyan nem lehet, hogy a megyei bizottmányok oly határozatokat hozzanak, melyeknek épen semmi célja nincs és a melyek legfeljebb azon érdekes tény constatálására szolgálhatnak, hogy a megyei bizottmányoknak az ülésekben jelen volt tagjainak többsége egy bizonyos véleményben van." Csak azt engedje meg a t. cikkíró, hogy az sem baj, ha effélék „megyei határozatképen" mondatnak ki. Igen jó, hogy egy két „megyének" a képviseleti országgyűlés elleni ezen zsémbeskedése ily hamar s ennyire ad captum demonstrálja élhetlenségöket, s a valódi alkotmánynyal össze nem férhetöségüket: mert annál hamarább fog kiábrándulni minden szabadelmü hazafi a municipiuniókról táplált conventionalis hazugságokból. Megállhat-e ugyan is nem csak parlamenti képviseleti országlat, hanem bárminő' alkotmány, ha a helyhatóság cége alatt büntetlenül igy meglehet támadni a törvényhozást, megbélyegezni határzatait, mint olyakat, melyek oly majoritástól eredhetnek csak ,,mely a nemzet valódi közvéleményét nem képviseli", mely csak azért alakulhatott, mivel ,,a nemzet nem érti helyzetét?" mivel a választó és választott vagy depravált, vagy tudatlan ?