Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 28 — lyek e részben az 1848-ki törvények szellemében s betűjében találhatók. Mert valójában nem hangzik-e ezen III. t.-c. 26-ik §-a csak gúnyképen, ha meggondoljuk, hogy az V. t.c. által a megye törvényhatósági jelleméből kivetkőztetett, s politikai hatáskörétől tettleg megfosztatott; s hogy a XVI. 2-ik §-a a bizottmányt, s azt is csak provisorie ülteti be a nemesek hajdani közgyűlése helyébe, — ámbár az V. t.-c. 1-ső §-ában azt olvassuk, hogy: politikai jogélvezetet azoktól, kik eddig annak gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezheti. Hátha még ehhez hozzá teszszük, hogy az 1848-ki V. t.-c. szerint ámbár a közgyűlés választja a központi (választási) választmányt: ez nem annak, a ki küldé, hanem a ministernek köteles jelentést tenni, s egyedül a ministerrel való érintkezésre utaltatik; annyira gondoskodva lőn tehát arról, hogy a megyék törvényhozói s törvényhatósági minőségüknek még csak némi szine se maradjon fönn, s a választási actus a megyei közigazgatástól s általán a megyétől teljesen függetlenné tétessék! Es végre ama III. t.-c. 26-ik §-át kiegésziti-e, vagy inkább magyarázza a XVI. 2-ik d) pontja? midőn igy szól: „Ezen állandó bizottmány a főispánnak vagy távollétében az alispánnak elnöklete alatt a megyei tisztviselőség hozzájárultával annyiszor s addig a mint s a meddig szükséges leend, összegyűlvén, mind azon hatóságot fogja gyakorolni, mely törvény s alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben illeti.u Lehet itt törvény s alkotmány alatt mást mint az 1848-kit érteni? annál inkább, mert az mondatik hogy „illeti", — nem pedig ezelőtt „illette". Lex posterior