Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 24 — a végrehajtás által ne hátrányosabbak, de kedvezőbbekké legyenek ; hogy a mennyiben még tovább fejlesztendők, az ország érdekeinek megfelelőleg és ne azokkal ellentétesen fejlesztessenek, hogy azok a melyek hazánkra nézve a gyakorlatban is károsoknak bizonyulnak, alkotmányos uton megváltoztassanak." Hanem ezt követi a másik rész, mely figyelemre méltó árnyalatot ád a bihari határozatnak a többiek között, s azoktól igen előnyösen megkülönbözteti. Ez igy szól: „Mondja ki végre, hogy miután az egyetlen valódi könnyebbség, melyet hazánk népének azonnal nyújthatunk, abban áll, hogy jó kormányzatról és jó igazság-kiszolgáltatásról gondoskodunk, miután maga a megyék rendezési kérdésének ezen ősi intézmény épségben fentartása mellett megoldása is csak azon esetben remélhető, ha azok ujolag tényleg bebizonyítják a felelős ministeri kormányformával összeférhetőségüket és jó kormányzat, jó igazság-kiszolgáltatás szervezésére való képességüket, minden igyekezetét oda fogja fordítani, hogy a megye kebelében mind a közigazgatást, mind az igazság-kiszolgáltatását, az alkalmazandó egyének jellemének és képességének szigorú figyelembe vétele folytán ugy rendezze, hogy a lehetőségig tökéletes legyen." Már ezek csakugyan arany szavak, valódi atyai intés a megyékhez, melynek szelleme e sorok iróját is vezeti meggyőződéseiben, azon különbséggel csak, hogy nem bizik benne, vájjon Bihar megye ezen bölcs tanácsa megteszi, vagy megtevé-e a kellő hatást. Követte-e vájjon maga Bihar megye ? Pest megye ellenben túl tőn Szathmár és Komárom megyéken, mint a „vezérmegyéhez" illő is volt.