Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

— 120 — körére vonatkozó javaslataiban lelhetők; ezeket mondja ugyanis: „A központi kormánynak minden megyében legyen egy felsőbb rangú hivatalnoka, ki megtarthatja a főispán nevet, habár valójában a megváltozott viszonyok között hivatása más lesz is, mint eddig a főispánoké volt. „Nem lesz ugyanis ezen főispánság a megyére nézve közigazgatási hivatal; de megszűnik méltóság lenni; ő ellenőre, felügyelője lesz a központi kormány részéről a megyei közigazgatásnak, és épen azért a legtöbb esetben a központi kormánynyal együtt változni fogván, itt mellesleg jegyezve ezt meg, a felsőház tagja nem fog lehetni." Áttér ezután szerző azon fontos teendőkre és nem csekély jogokra, miket a főispánnak szánt, melyeket azonban miként gyakoroljon oly pictus musculus, ki sem hivatalnok, sem nem méltóság? — nehéz belátni. Egyenesen ellenkező csekély nézetem szerint a főispán hivatalnok is, méltóság is legyen. Hivatalnok nem azon értelemben, mintha közvetlenül végrehajtana, s a folyó ügyeket elintézné: — hanem ő lenne az, ki a megyében a központi kormányt képviseli; rendeleteinek végrehajtása fölött őrködik; az összes közigazgatást tehát szemmel tartja — s a kormánynak arról jelentéseket tesz, mint általán ő a megye s kormány közötti közvetitő kapocs; a mint is az 1848: XVI. 2. d. és a XVII. t.-c. egészen ily értelemben rendelkeznek. A közigazgatási autonómiában is részszel bir: ő a bizottmány elnöke, ő jelöli ki a tisztviselőket választásra, — ő vezeti a bizottmány tanácskozásait, ő ter-