Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

V. Az alkotmányos rend garantiáiról

— 98 Másik a nyilvánosság, az egyesületi és sajtószabadság. A hatóságok eljárásának, közgyűléseinek, — és a törvénykezésnek nyilvánossága, — és a sajtónak azon joga a kormánynak és közegeinek eljárását szigorú birálat alá vetni: az ellenőrködés leghatályosabb nemei. E nyilvánosság hatása alatt kifejlődő' közvélemény állandó nyomást gyakorol a kormányra; és ez ád egyedül a parlamenti felelőségnek valódi súlyt. A mely országban ezen erkölcsi hatályok hiányzanak, ott a parlamenti alkotmány, bárminő drákói ministeri felelőségi törvénynyel s anyagi garantiákkal vegyük körül, valósággá nem fog válni soha. Mert — mélyebben vizsgálva tárgyunkat — azon eredményre jutunk, hogy az alkotmánynak öszhangban kell lennie a társadalmi szervezettel, a nemzet geniusával, közérzületével. Ez oknál fogva tapasztaljuk hogy az alkotmányos szabadság fogalma s biztositékai országok és nemzetek szerint különbözők. Angliában az alkotmány biztositéka eddig a vagyonos osztály uralkodásában, tehát a társadalmi szerkezetben rejlett. Erős aristokratia, mely folyvást a demokratiai elemekből emelkedik ki , s folyvást oda megyén vissza, azokkal vegyül, ugy hogy a válaszfalat észre sem venni, és ugyan azon joggal nevezhetni azt erős demokratiának aristokrat formákkal s hajlammal. Ebből a demo-aristokratiából, melyet a vagyonos osztály egyeteme képez, kerülnek ki a íizetéstelen tisztviselők, a dijt nem húzó parlamenti képviselők, a túlsúlylyal biró angol egyház főbbjei, a hadsereg tisztei. E vagyonos osztály uralkodik tehát a közigazgatásban, törvényhozásban . az erryházban és a hadseregben.