Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

354 H. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IttÁNTI JOGOK. 448. §. Volt jobbágyi helyzetű polgárok öröklésének rendé. Hogy a volt jobbágyi helyzetű polgárok öröklése előttünk tisztább legyen, ezt a volt nemesi öröklés rendével viszonyban téve, kell figyelembe vennünk, jelesül: Volt jobbágyi öröklés megegyezett a volt nemesi örökléssel, ezekben: a) Ha gyermekek léteztek, ezek, még pedig mind a fiak, mind a leányok, egyenlően öröklötték szülőik mind ősi, mind szerzeményi javait, a szülők által mind a fiak, mind a leányoknak adott kiházasitási, s más átadott javak, mint a volt nemesi öröklésnél osztályrészükbe betudatván. (1840: 8, 2. §.) b) Valamint a volt nemesi öröklésben ha kizárólag fi ágat illettek a javak, ezekben a leányág nem öröklött, ugy a volt jobbágyi öröklésben, ha a földesúr majorsági földet, szőlő, vagy más termesztés végett, a volt jobbágyoknak oly korlátozássa 1 adott, mikép azt egyedül a fiág örökölje, azon majorsági földben a leányág nem öröklött. (1840: 8, 3. §.) c) Özvegy jog (lakás, tartás, kiházasitás, 1. özvegyjog) a volt jobbágyi öröklésnél azon javakban illette az özvegyet mint a volt nemesi öröklésnél, jelesül: férje minden ősi javaiban, mégpedig ha a nő a telek müvelésére alkalmas volt, az ősi telekben gyermekeivel együtt benmaradt, ha pedig nem volt alkalmas, akkor, miután a telket fölosztani nem lehetett, azon fiu, vagy más örökös, péld. apai testvér, ki a terheket viselni birta, s egyszersmind legtöbbet igért a telekért, veendette át, végre ha az örökösök közöl az úri terhek viselésére egy sem vala alkalmas, a telek a községi elöljárók által történt becslés előre megtétele mellett, köz árverésen eladatott, mégpedig ha a becsár az első árverésen megajánltatott, azonnal, különben egy második szintúgy mint az első árverésnél, 1 hónapra tűzött határidőn, és ekkor a becsáron alól is átadatott, a vételárból a nőnek vagy egyesség szerint, vagy ez nem eszközöltethetvén, volt úriszéki Ítélet által a nő helyzete,továbbá közszerzeményi és özvegyi öröklés jogán nyert javaira tekintettel, illő özvegyjog rendeltetett; a többi pénz a fiak-és leányok közt egyenlően fölosztatván.