Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
76 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. mind országlat, mind törvényhatósági közigazgatás, mind törvényhatósági jog, mind törvénykezési eljárás tekintetében, ezen két szakban különbözők. I. Czikk. Történelmi szaft. 106. §. Rendezett tanácsú községek jelleme és fogalma ezen szakban. Ezen községek 1848 előtt, szabados községek neve alatt ismertettek, és mint ilyenek, nem tekintettek ugyan miként a szabad kir. városi közönségek, egy nemes vagy szabad honpolgárralegyenlő erkölcsi személyeknek, s igynem folytak be az ország közügyei elintézésébe: de ügyeikben első bíróság kép saját rendezett tanácsuk, és nem a volt a földesúri bíróság itélt; és igy egyenesen és közvetlenül nem voltak a volt földesúri törvényhatóság alatt. E szerint ezen községek jelleme volt ezen szakban: a vol t földesúri törvény hatóságtóli némi fölmentetés, menynyiben fölöttük első biróságképcn nem a volt uri szék, de saját tanácsuk itélt. 107. §. Szabados községek régi fölosztása. Ezek 1848 előtt a szerint, a mint vagy kiváltották magukat egészen minden földesúri hatóság alól, vagy nem, kétfélék voltak, jelesül: a) Szabadalmasok, kik magukat a földesúri terhektől megváltván, a földesúri hatóságot semmi tekintetben nem ismerték el; ilyenek voltak Szentes, Csongrád, Nyíregyháza stb. b) Urihatóság alattiak, kik a földesúrnak adózván, a földesúri bíróságot, mint felügyeleti s fölviteli bírót tartoztak eli s merni. 108. §. Szabadalmas és volt uri hatóság alatti községek közötti viszony. aj A szabadalmasok, a megye hatósága alatt voltak, s ehöz vitték föl ügyeiket; az uri hatóság alattiak, a földesúri bíróságot a fölügyelet és föl vitelre nézve, illető felsőségűknek ismerték. b) Az urihatóság alattiak kisebb kir. jogot nem gyakorolhattak, kivévén az úrbéri bormérési időt, t. i. Sz. -Mihálytól karácsonig, vagy
