Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

72 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. II. Hajdú- és Jászkun kerületek. 100. §. Ezen kerületek átalakulásai. a) Országlati tekintetben. Mindkét kerületi törvényhatóságnak, a hon iránti nevezetes szolgálataikért 1848 előtt a törvényhozás által a megyékkel egyenlő befolyás adatott (1791:29. t. czikkben) az ország törvényhozási, kormányzási és törvényszolgáltatási ügyeibe; és ezen befolyást saját képviselőik által nyilvánított külön szavazatban gyakorolták is. Azonban valamint a hajdúknál csak az adományosok, vagyis azon lakosok, kik a Bocskai adománylevelében benfoglaltattak, ugy a jászkunoknál csak a váltságosok, (redemti) vagyis azon lakosok, kiknek elődei a német lovagrendnek, melynek I. Lipót király által elzálogosítva voltak, fizetett váltság terhében részt vettek, (500,000 ft.) folytak be az országgyűlési képviselők választásába (1791: 29.) Jelenleg mindkét kerület minden lakosa, országgyűlési képviseleti jogot élvez, azaz minden lakos az ország többi polgáraira nézve megállapított választói érték szerint, (1. közhonpolgárok jogai 51. §.) részt vesz az országgyűlési képviselők választásában, következőleg az ország közügyei fölötti intézkedésekben. (1848: 25, 26. t. cz.) b) Törvényhatósági közigazgatás tekintetiben. Mindkét kerületben 4848 előtt, a lakosoknak csak egy része, jelesül hajdúknál az adományosok, jászkunoknál aváltságosok, választák a kerület tisztviselőit, és a kerületi közgyűlés tagjait. Jelenben minden lakos, törvényhatósági képviseleti joggal bir, és valamint a hajdúknál, ugy a jászkunoknál minden lakos, ki az országgyűlési képviselők választásába befoly, részt vészen egyszersmind a kerü 1 et tisztviselői és a kerületi közgyűlés tagjai, vagyis a kerületi képviselők választásában. Itt azonban eltérés van a két kerület között annyiban, hogy a hajdúknál a kerületi képviselő testületet, az egyes, városok képviselői összesen, hozzá járulván mindenik város főhadnagya és főjegyzője; jászkunoknál ellenben minden község által 4 kerületi kép viselő választatván, s ezekhez minden község főbirájaés főjegyzője hozzájárulván, képezik a kerületi képviselő testületet. A képviselőket a jászkun kerületben a községi választók választják a község számára választott képviselőkközől. (1848: 25, 26. tt. cz.)