Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
70 ELSŐ KÖNYV. SZEMÉLYEK. meg van állapítva, egyenlően befolynak választott képviselőik által az ország közügyei elintézésébe. (1848: 27.) b) Törvényhatósági közigazgatás tekintetében. 1848 előtt csak a patri cius tanácsosok vettek részt mind a kerületi tisztviselők, mind a tanácsosok választásában; ellenben jelenleg a kerületek minden lakosai képviseleti jogot nyertek, azaz, mind a kerület tisztviselői, mind a kerületi közügyeket kormányzó testűlet tagjai, vagyis a közgyűlési képviselők választásába, az on választási érték szerint, mely hasonló népességű szabad kir. városi testületek polgáraira nézve meg van állapitva befolynak, és képviselőket is szintén annyi számmal, mint hasonló népességű városok választhatnak; igy péld. a fiumei kerület 12,000 buccari kerületl4,000 lakossággal birván, mindkét kerület lakosaira nézve a közép városokat illetőleg megállapított választói érték szolgál mind a választásokba befolyást, mind a képviselők számának meghatározását illetőleg követendő szabályul. Megjegyzendő: aa) a patriciusok, ha a megkivántató választói értékkel nem birnak is, valamint a hajós kapitányok és hajós Írnokok választói jogokat élveznek. bb) A patriciusok czimeiket megtartják, da 1848-tól fogva patrícius tanácsnok többé nem neveztethetik. cc) A képviselők kijelölés nélkül, a tisztviselők kijelölés mellett választatnak, szintúgy mint a szabad k. városi testületekben. A kijelölés pedig a kerületi kormányzó, és a kerületi választók közgyűlése által alakított 10 tagu választmány által szótöbbség szerint történik. (1848: 27, 19, 20 §. §.) c) Törvényhatósági jog tekintetében. Azelőtt, ezen kerületek törvényhatósága csak a területöken létező nemnemesekre terjedett ki minden tekintetben; nemesekrenézve ellenben csak mint a városoknál az inga tlan ok, az adó és rend őrs ég tekintetiben. Jelenleg a területöken létező minden javakra és egyénekre (nemesek és nemnemesekre egyaránt) különbség nélkül mind polgári, mind büntető, mind rendőri tekintetben kiterjed. Kivévén a szolgálatban lévő katonákat, de csak személyes és bűnvádi ügyekre nézve, továbbá a váltó, kereskedelmi és tengerügyelői ügyeket és személyeket, kik és a melyek az illető tanácsbiróság alá tartoznak (1848: 27. 2. §.) d) Törvénykezési eljárás tekintetiben. Fiume és